Az MNB a napokban jelentette be, hogy Magyarország hosszútávú stratégiai céljait figyelembe véve az aranytartalék 94,5 tonnáról 110 tonnára emeléséről döntött. Sokan kérdezik, hogy magas költségvetési hiány és eladósodottság mellett szabad-e ilyesmire költeni pénzt, de fontos tudni, hogy az MNB devizatartaléka teljesen független az állami költségvetéstől.

Devizatartalék

A devizatartalék célja, hogy az ország devizaszükségletét stabilan fedezze, az import ne legyen veszélyben a fizetési mérleg felborulásakor sem, és a hazai deviza stabilan tartásában is döntő szerepe van. Az MNB devizatartaléka jelentősen bővült az utóbbi időben, az MNB adatai szerint augusztus 30-án 47 milliárd euró volt, ami annak köszönhető, hogy az uniós forrásokat nem a devizapiacon váltották át, hanem azt a jegybank intézte, de szerepet játszik a korábban vásárolt aranyon elért csinos árfolyamnyereség is.

Kapcsolódó

A világ jegybankjai közül sok a 2008-as válságot követően úgy döntött, hogy célszerű a devizatartalékok nagyjából 10 százalékát aranyban tartani, ezzel diverzifikálni a portfóliót, csökkenteni a piaci kockázatokat. Kamatot ugyan nem fizet a nemesfém, de értékállósága már évezredek óta fennáll erősen véges mennyisége és rendkívüli fizikai tulajdonsága miatt.

A vásárlások

Az MNB 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte az aranytartalékot, majd 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát. A 2018-as vásárlás becsléseink szerint 1300 dollár alatti unciánkénti áron zajlott, ami a mostani 2660 dollár körüli ár mellett már több mint dupláját éri. 2021-ben 1800 dollár körül volt az ár, ezen közel 50 százalékos nyereség keletkezett.

Az MNB azzal indokolja a mostani, újabb vásárlást, hogy a világgazdaság egészét jellemző fokozódó bizonytalanság közepette az arany menedékeszköz és értékmegőrző funkciójának kiemelt jelentősége van, mert erősíti az országgal szembeni bizalmat és támogatja a pénzügyi stabilitást. A régiós jegybankok mezőnyében az aranytartalék növelésével Magyarország egy főre jutó aranytartaléka 0,32 unciáról 0,37 unciára emelkedik, így a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.

Más jegybankok is vesznek, Kínával az élen

A központi bankok az elmúlt években kiemelkedően sok aranyat vettek, igaz, hogy ennek jó részét Kína kereslete adta, amely az amerikai-kínai viszony megromlása, majd az orosz-ukrán háború és annak következményei miatt úgy döntött, hogy aranytartalékát maga is 10-15 százalékra növeli devizatartalékain belül. A kínai devizatartalék azonban óriási, így annak akár egy százaléka is alaposan megmozgatja az arany piacát, ha az keresletként megjelenik.

Arany ára unciánként dollárban, 10 év
Arany ára unciánként dollárban, 10 év
Kép: stooq.com

A jegybanki vásárlások már 2021-2022-ben is emelkedtek, 2022-ben történelmi csúcsot értek el (1082 tonna), majd 2023-ban a történelmi csúcstól némileg elmaradva, de szintén 1000 tonnát meghaladó kereslettel jelentkeztek a jegybankok. Idén az év első hónapjaiban ugyancsak nagy volt a kereslet, ami el is vezetett oda, hogy az arany ára az évek óta alakuló formációból egy nagy kitöréssel megindult felfelé, és az emelkedés azóta is zavartalan.

A hazai aranytartalék értéke és aránya

Hogy a mostani újabb MNB-vásárlás milyen áron zajlott, arról nem közöltek információt: 2000 és 2600 dollár körül bárhol lehetett, attól függően, hogy az év melyik részében vették, bár az, hogy most jelentették be, arra utal, hogy a közelmúltban, magasabb áron zajlott az ügylet. A jelenlegi árak mellett az összesen 110 tonnás aranytartalék értéke nagyjából 10,3 milliárd dollár, ami 9,4 milliárd euró.

Az aranytartalék aránya így közelíti a 20 százalékot az MNB devizatartalékán belül, de hozzá kell tenni, hogy ennek nem kis hányada árfolyamnyereség, vagyis ténylegesen ennél jóval kevesebbet költött a jegybank aranyvásárlásra.