A szerdai tárgyalási napon a tervek szerint a bizonyítási eljárás folytatódott volna, azonban a vádlott felszólalt és a váddal egyezően beismerte bűnösségét.

Bár az ügyészség nem említi, az ügy 2015-ben pattant ki, amikor bíró Péter, a Kézizálog Zrt. tulajdonosa hamis aranytömböket adott biztosítékként több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek. Bíró 2017-ben önvallomással menekült meg az előzetes letartóztatástól.

Kapcsolódó

A mostani ítélet szerint a vádlott kézizálog-hitelezési tevékenységet folytatott az általa alapított Kft.-ben és Zrt.-ben. A cégeket a globális pénzügyi válság negatívan érintette, működésük fenntarthatatlanná vált, ezért a vádlott elhatározta, hogy fiktív zálogkölcsön-ügyletekkel lendíti fel üzleti forgalmát. Ezek valós ügyletként történő kimutatásával biztosíthatóvá vált a refinanszírozó bankok által megkövetelt fedezettség. Ezenfelül a záloghitel-állomány látszólagos emelkedése további hitellehívásokat is megalapozott.

További forrásokhoz jutás céljából újabb pénzintézeteket, egyéb gazdasági társaságokat, illetve vagyonos magánszemélyeket, vállalkozókat bírt rá kölcsönnyújtásra vagy más finanszírozási típusú ügylet megkötésére azzal a módszerrel, hogy fedezetként a kifizetett pénzösszeget meghaladó értékű aranytömböket ajánlott. A vádlott a szükséges mennyiségű aranytömbbel vagy az azok öntéséhez felhasználható törtarannyal nem rendelkezett, ezért a kft. alkalmazásában álló ötvöst rendszeresen arra utasította, hogy réz és egyéb segédanyagok felhasználásával öntsön ki az aranytömbre megtévesztésig hasonlító fémtömböket. A hamis fedezeti tárgyak felhasználásával kötött ügyletek eredményeként a vádlott több mint 3 milliárd forinthoz jutott jogtalanul.

A vádlott a fentieken túl vállalati kötvénykibocsátás útján is megpróbált további forrásokhoz jutni. E tevékenységével összefüggésben a zrt. több millió euró névértéken kötvényt értékesített.

A férfi a megszerzett pénzösszegeket a Kft. és a Zrt. működési költségeinek, legsürgetőbb tartozásainak kifizetésére fordította. Az üzleti tevékenység élénkítésére, bővítésére nem került sor.

A törvényszék a büntetés kiszabásakor figyelembe vette az enyhítő körülményeket: a vádlott büntetlen előéletét, jelenleg fennálló személyi körülményeit, az időmúlást és azt, hogy a büntetőeljárás részben a vádlott önfeljelentésére indult, továbbá feltáró jellegű beismerő vallomást tett. A törvényszék több rendbeli csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége és számvitel rendje megsértésének bűntette miatt 5 év letöltendő szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottat.

Kötelezte, hogy a vádiratban indítványozott kártérítést a pénzintézetek, két gazdasági társaság és két magánfél részére fizesse meg. Az ítélettel szemben sem az ügyészség, sem a vádlott és védője nem fellebbeztek, így az jogerős - olvasható a közleményben.