A Budapest Bank felmérésében azt vizsgálta, hogy azok, akik már éltek vagy élni kívánnak az árfolyamgát lehetőségével, milyen megfontolásból teszik ezt, és mit szándékoznak tenni a törlesztőrészlet átmeneti csökkenése nyomán felszabaduló összeggel. A válaszadókat megkérdezték arról is, hogy az árfolyamrögzítés időszaka után újra megnőtt törlesztőrészletet hogyan, miből fogják majd fizetni.
Átlagosan a családi költségvetés 40 százalékát viszi el az utóbbi években megnövekedett hitelek havi törlesztőrészlete, 52 százalékuknál ez az összeg meghaladja a 70 ezer forintot. Ezek után nem meglepő, hogy az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81 százaléka tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel, míg mindössze 16 százalék az, akinek nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja.
Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10-30 ezer forintos törlesztőrészlet csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele részben vagy egészben meg kívánja takarítani: sokan a későbbi hiteltörlesztés segítenék elő (37 százalék), mások biztonsági tartalékot képeznének (20 százalék), de sokan (13 százalék) a gyermekeinek tennék félre a pénz. A Budapest Bank szerint a válaszadók megfontoltságát tükrözi, hogy mindössze 6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa.
Az árfolyamgátnak köszönhetően felszabaduló összeget megtakarítani szándékozó válaszadók leginkább középtávra, a gyűjtőszámla hitel futamidejével megegyező 1-5 éves időtávra szándékoznak félretenni. Számukra a befektetés biztonsága a legfontosabb (41 százalék), míg a likviditás (33 százalék) és a magas hozam (25 százalék) csak kisebb súllyal szerepel. Az így keletkező pénzösszegek a válaszok szerint leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd (47 százalék). Sokan egyszerűen a folyószámlájukon akarják tartani ezt a pénzt (28 százalék), esetleg lekötött betétbe helyezik (26 százalék). A válaszadók 15 százaléka tervezi befektetési alapokba tenni a pénzét, és 12 százalék vesz fontolóra valamilyen biztosítási formát.
Azok, akik részben vagy egészben felélik a törlesztőrészlet csökkenésével "nyert" összeget, legtöbbször a napi kiadásokra (vásárlásra, fogyasztásra) fordítják azt (37 százalék). Sokan vannak, akik meglévő egyéb hiteleik aktuális törlesztőrészleteit fizetik ebből az összegből (22 százalék), vagy gyermekeiket támogatják belőle (17 százalék).