A Katasztrófavédelem minden évben kiad egy közleményt arról, hogy október végén és november elején nagyon sokszor riasztják a tűzoltókat kegyeleti mécsesek vagy gyertyák okozta tüzekhez. Ezeknek egy része a temetőkben lobban fel, de az otthonunk sincs biztonságban, ha nem figyelünk oda.

Az otthoni gyertyagyújtás okozta tüzek többféle úton tudnak bajt okozni. A leggyakoribbak:

  • ha felügyelet nélkül hagyunk egy szabadon álló gyertyát vagy mécsest,
  • illetve ha gyúlékony anyag mellé tesszük őket.

A láng hőmérséklete 1 000 fok is lehet, ezért még a közelében se legyen koszorú, vagy gyúlékony bútor. Arra is oda kell figyelni, hogy a függönyöket a huzat ne tudja a láng közelébe fújni.

A gyertyákat is úgy kell elhelyezni, hogy senki ne tudja véletlenül felborítani. A legjobb a gyertyát vagy mécsest fém, üveg vagy cserép tartóba tenni, de a földbe helyezve sem veszélyes, feltéve, hogy a közelében nincsenek száraz növények. A biztonság kedvéért legyen a közelében oltásra alkalmas víz.

A temetőkben is gyakoriak a tüzek főleg, ha száraz az avar az évnek ennek a szakában. A Katasztrófavédelem azt ajánlja, hogy tisztítsuk meg a sírhely közvetlen környezetét az avartól, elszáradt virágoktól és koszorúktól, ha pedig távozunk a sírtól, akkor a mécsest oltsuk el. Természetesen ebben az esetben is gondoskodni kell a megfelelő tárolóedényről.

Forrás: Getty Images

Tényleg szentségtörés a műláng?

Bár sokan ódzkodnak az „égésimitáló” lámpácskáktól – akárcsak a karácsonyi műfenyőtől –, de ha túllépnének ezen az ellenérzésen, akkor sokat segítenének a természetnek és persze a tűzoltóknak is: ha nem történik valódi égés, akkor se tűz, se füst nem keletkezik, ami így nem szennyezi a környezetet és megóv a tűzkártól is.

Az égés és a füst az életünk számos területén jelen van, nem csak ünnepekkor, hanem a hétköznapokon is, elég csak a közlekedésre, a fűtésre vagy a dohányzásra gondolni. Az otthoni tűzesetek leggyakoribb kiváltó okai között a gyertya-vagy mécses gyújtás, az elektromos zárlat és a dohányzás okozta tűz szerepelnek a MABISZ adatai szerint.

Ma már tudjuk, hogy a legtöbb égéssel járó folyamat során káros vegyületek kerülnek a levegőbe, amelyek ártalmasak mind az emberekre, mind a környezetre. Nincs ez másként a dohányzás esetében sem, ahol nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. A füstben keletkező közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, azaz az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala, hogy bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Természetesen azzal tesszük a legjobbat saját magunknak és környezetünknek, ha el sem kezdjük a dohányzást, ha pedig már dohányzunk, akkor a lehető leghamarabb leszokunk róla. Már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökkenek a kockázatok, nem beszélve a környezeti terhelésről: a füstben lévő káros anyagok a levegőt, az eldobott csikk pedig a talajt és a vizeinket károsítja. Aki a leszokás mellett dönt, azt mindenben támogatni kell.

Ugyanakkor sokan, bár tisztában vannak az egészségügyi kockázatokkal, nem teszik le a cigarettát. Hazánkban több mint 2 millió, a világon pedig több, mint 1 milliárd ember dohányzik, így nekik mindenképpen érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

Az égéssel és füsttel járó tevékenységeknek - akárcsak a mécsesek esetében –vannak alternatívái az élet számos más területein is: a hagyományos belsőégésű motorok helyett egyre gyakoribbak az elektromos vagy hibrid autók; a hagyományos tüzelést felváltják a napelemek, hőszivattyúk. A hagyományos dohányzásnak is vannak a füstmentes alternatívái, mint például az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia. Ezen égés és a füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében.

Fontos kiemelni, hogy e füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely amellett, hogy addiktív, többek között megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is. Bár a füstmentes alternatívákkal akár 70-95 százalékkal csökkenthető a károsanyag-kitettség a cigarettához képest, ugyanakkor a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára még további hosszútávú kutatások szükségesek. Az ártalomcsökkentés útján azonban minden megtett lépés számít: hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó alternatívák kiválasztásával mi is sokat tehetünk magunkért és a környezetünkért.

Tehát tegyünk meg mindent az ártalmak csökkentése érdekében, és ahol van lehetőség égés nélküli alternatívát választani, ott részesítsük azokat előnyben.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.