A törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint - egy előírás kivételével - a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak is - jegyezték meg.

Az ÁSZ hangsúlyozza, hogy a tartalékok több elemű rendszere, valamint a kormány költségvetési átcsoportosítási lehetőségeinek bővítése javítja a költségvetés végrehajtásának biztonságát és rugalmasságát, a feltárt kockázatok kezelését, a bevételek és kiadások hármas csoportosítása pedig növeli a büdzsé átláthatóságát.

Az ellenőrzött bevételi előirányzatok 99,9 százalékát megalapozottnak tartotta az ÁSZ, 0,1 százalékát pedig részben megalapozottnak. Az ellenőrzött kiadási előirányzatok 99,2 százaléka megalapozott, 0,5 százaléka részben megalapozott és 0,3 százaléka nem megalapozott. A számvevőszék kockázatosnak ítéli 5,6 milliárd forint bevételi előirányzat teljesülését, valamint megállapította, hogy egyes kiadások 62,7 milliárd forinttal meghaladják a tervezett előirányzataikat, ennek kezelésére a tartalékok lehetőséget biztosítanak.

Az ÁSZ felhívta a figyelmet arra: a költségvetési cél teljesülése szempontjából általános kockázatot jelent, hogy a kiadási előirányzatok 53,3 százaléka úgynevezett felülről nyitott, azaz törvénymódosítás nélkül túlléphető előirányzat. Valamennyi ilyen előirányzat tételes ellenőrzése alapján az ÁSZ négy előirányzatról állapította meg, hogy azokat nem kellő megalapozottsággal tervezték meg.

A 2017. évi törvényjavaslat a központi alrendszer hiányát 1166,4 milliárd forintban állapítja meg, amely a nullszaldósan tervezett működési költségvetés mellett a felhalmozási költségvetés 472,4 milliárd forintos és az európai uniós fejlesztési költségvetés 694,0 milliárd forintos tervezett hiányából tevődik össze. Ez az uniós módszertan szerint 2,4 százalékos hiánynak felel meg.

A törvényjavaslat adatai szerint 2017. év végére a GDP arányos államadósság-mutató 71,9 százalékra mérséklődik a 2016. utolsó napján várható 73,5 százalékról, ami alapján a törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak.

Az ÁSZ véleményében ugyanakkor rámutat: a kormányzati szektor strukturális egyenlegének számított mértéke kedvezőtlenebb a középtávú költségvetési hiánycélnál, ami a stabilitási törvényben előírtak ellenére nincs összhangban a középtávú költségvetési cél elérésével, ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatóságára.