Alapvetően megfelelt a törvényi előírásoknak az MNB működése olvasható a jegybankról szóló Állami Számvevőszéki (ÁSZ) jelentésben, ám az két szempontból nem volt törvényes: Az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó előírásoknak és a tulajdonos államot képviselő nemzetgazdasági miniszter határozatainak - olvasható a jelentésben.

A nemzetközi szervezetektől a Magyar Állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban az MNB a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, az hitelintézeti törvény előírásait megsértve üzleti titkok körébe tartozó adatot adott át az IMF-nek - mondta Domokos László az ÁSZ elnöke a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján.

Az adatszolgáltatás egészen 2010. augusztus 23-ig törvénysértő módon folyt, ameddig az MNB adatokat adott át a hitelintézetekről az IMF-nek - mondta Makkai Mária, az ÁSZ felügyeleti vezetője. A hét legnagyobb magyar bank esetében jelentette az MNB a  bankok finanszírozási helyzetét, a nettó devizapozícióját és hetente a swap-pozíciókat. A devizapozícióról szóló adatokat az EU is megkapta heti bontásban. Makkai Mária felhívta a figyelmet, hogy a bankokról szóló egyedi adatokat az MNB csak a nemzetgazdasági miniszternek adhat át. Az MNB elismerte a törvénysértést és felelősségre vonásokat kezdeményezett - tette hozzá az ÁSZ szakembere.

Szóbeli engedély volt, de elmaradt a lepapírozás

Az IMF alapokmánya szerint sem várhat el a szervezet olyan adatokat, amelyből magán vagy jogi személyek egyéni adatai beazonosíthatóak. Az MNB Felügyelő Bizottsága nem tudott a törvénytelen adatszolgáltatásról, de az MNB 2010-es számvevőszéki ellenőrzésekor sem derült fény a mostanitól eltérő módszertan miatt - mondta Makkai Mária. Büntetőjogi felelősség kérdése nem merült fel - mondta Domokos László.

A jelentésből kiderül, hogy az MNB elnöke szerint a bankok számára kiküldendő felhatalmazás tervezete elkészült, ám ennek kiküldését "elmulasztották". Az ÁSZ jelzése után megtörtént az érintett bankok tájékoztatása, illetve az utólagos felhatalmazás bekérése, valamint a felelősségre vonás - írta az ÁSZ-nak Simor András MNB elnök.

Simor András a jelentésre küldött válaszában azt írja, hogy álláspontja szerint az MNB nem lépte túl a hatáskörét, ugyanis az IMF által igényelt adatok közlése éppen a pénzügyi stabilitási kockázatok elkerülését szolgálta - írja Simor. Az adatokat az IMF kérte, az MNB előzetesen szóban tájékoztatta az adatátadás tényéről az érintett bankokat, de az írásos hozzájárulás beszerzése elmaradt.

Veszélyben a bankjegykibocsátás?

Az ÁSZ a jelentéssel a terv szerint állt elő - mondta sajtótájékoztatóján Domokos László elnök, kimondatlanul utalva arra, hogy a jelentést és a tájékoztatót nem időzítették a hónap végén sorra kerülő jegybankelnökváltáshoz.

A nemzeti bank tulajdonában lévő cégek vizsgálata kapcsán megállapította az ÁSZ, hogy egy korábbi euróbevezetéssel számolva az MNB elvonta a pénzjegynyomda teljes nyereségét - ez viszont veszélyezteti a bankjegykibocsátást. Az ÁSZ vizsgálatai szerint az MNB-ben az átlagbérek magasabbak a kereskedelmi banki átlagnál - mondta Domokos László.

AZ MNB-re vonatkozó számviteli szabályok szigorítását javasolják a számvevők, ugyanis jelenleg az MNB éves beszámolóját befolyásoló két százalékos, jelentős összegű hiba a jegybank 12 000 milliárd forintos mérlegfőösszegére vonatkozik. Ebből az következik, hogy az MNB-nek csaknem 250 milliárdos hibát kell vétenie ahhoz, hogy az az éves beszámolójának minősítését befolyásolja, miközben a tényleges banküzemi költségek 12 milliárd forintra rúgnak. Az ÁSZ szerint az előírás nem biztosítja a közpénzekkel való felelős gazdálkodást.

A Számvevőszék legutóbb a múlt héten fogalmazott meg kritikákat az MNB működésével kapcsolatban, amit épp tegnap utasított vissza Simor András, az MNB elnöke.