Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a hivatal tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló során elmondta, hogy január 1-jétől az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvadt a Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába (AJBH). Akkor azt is elmondta, hogy az átállás zökkenőmentesen zajlott, és a szakmai munka legminimálisabb sérelmével sem járt.

Több parlamenti képviselő viszont kritizálta az integrációt: Varga László (MSZP) szerint a hatóság alapvetően jól, hatékonyan és elismerésre méltóan végezte feladatát, ezért nem érthető, miért volt szükség a változásra, míg a vitában az is előjött, hogy a Egyenlő Bánásmód Hatóság feladataira kevesebb pénz juthat, valamint hogy nehézkesebb lesz az állampolgárok jogérvényesítése. Akkor Kozma Ákos azt mondta, a beolvasztás után egy fillérrel sem fordít kevesebbet a költségvetés ezekre a feladatokra, mint korábban, a területen pedig nincsen létszámhiány, a legmagasabb szakmai színvonalon foglalkoznak e kérdésekkel.

Az elmúlt 9 hónap munkáját még nem értékelte semmilyen szerv, de a pénzügyi működésről az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kiadott már egy jelentést. Eszerint "az alapvető jogok biztosa intézkedéseivel megteremtette a példamutató működés, a szabályos feladatellátás feltételeit, így a társadalom számára az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait jogutódként átvevő Alapvető Jogok Biztosa Hivatala eredményesebben tudja biztosítani az egyenlő bánásmód követelményét."

Az ÁSZ szerint az új szervezeti környezetben jelentősen javult a közpénzügyi helyzet, az Egyenlő Bánásmód Hatóság átszervezésére tett intézkedések pedig indokoltak voltak, ezt a korábbi, 2017–2019 közötti időszakra vonatkozó számvevőszéki ellenőrzés során feltárt hiányosságok is igazolják.

Korábban a szervezet problémaként jelezte, hogy  az Egyenlő Bánásmód Hatóság számviteli politikája, valamint számlarendje 2017 és 2019 között tartalmilag nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A számlarend kötelező tartalmi elemeinek hiánya a számviteli alapelveknek megfelelő könyvvezetést, beszámolókészítést akadályozta. Az eszköz- és készletgazdálkodás szabályait belső szabályzatban nem rögzítették. Mindezek alapján a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő könyvvezetéshez és beszámoló elkészítéséhez szükséges alapvető szabályozási keretek, a vagyonnal való felelős és szabályszerű gazdálkodás feltételei nem voltak biztosítottak. 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a 2017–2018 közötti időszakban a vagyon kimutatását szabályszerűen biztosította, a mérleg tételeit leltárral alátámasztotta. 2019-ben a vagyon védelme és kimutatása nem volt biztosított, mivel a Hatóság a vagyoncsökkenésről a törvényi előírás ellenére nem állított ki számviteli bizonylatot.

Most viszont állítják, hogy az ombudsman az integráció után érdemben kezelte a problémákat, a feltárt jogszabálysértő gyakorlat, a szabálytalanságok megszüntetésére érdemi lépéseket tett.