Október végéig a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán. (Ennek keretében az augusztusi, a kártérítések kifizetését, valamint a biztosítók kárrendezését gyorsítani hivatott kormányrendelet alapján 68 bejelentés érkezett, 138 millió forint kifizetés történt.)

A nyári káreseményeket érzékelve az érintett biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat. Megnövelték kárszakértői és back office kapacitásaikat, például szabadságokat vontak vissza, vállalkozó kárszakértőket vontak be, s a leginkább érintett területekre csoportosították át kárszakértőiket, akik magasabb jóváhagyási jogokat kaptak. Telefonos előszűrés után előre vették, videós kárrendezéssel gyorsították azoknak a bejelentéseknek a rendezését, ahol 80 százalék feletti kárról volt szó. Van olyan biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított.

Tavaly a jégeső pusztított, de a kár jóval kisebb volt

A kifizetések nagyságrendjét érzékelteti, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot ért el, amiből majd nyolcmilliárd forintot tett ki a több mint négy és félezer jégkár. Most csak az aszálykárok ennek négyszeresénél tartanak, és a továbbiakban még további 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani.

Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 Mabisz-tag biztosítóból csak 4 műveli országos lefedettséggel. Mellettük 8 helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan. Ez is mutatja, hogy a mezőgazdaság nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak. Az idei ágazati adatok összegzése áprilisra várható, a tavalyi adatok alapján a biztosítók mezőgazdasági díjbevétele 2021-ben összesen 22,0 milliárd forint volt, vagyis csak az idei aszálykároknak alig több, mint a fele. Ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki, amiből mintegy 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. Közel 20 ezer termelő kötött díjtámogatott biztosítást.

A Mabisz által gyűjtött adatok szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely 683 309 ha termőterületre vonatkozik. A bejelentések alapján az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.

Négypilléres a rendszer

Magyarországon az agrárkár-enyhítési rendszer mára négy pillérből áll: 
  • I. pillér az állami kárenyhítő alap, 
  • II. pillér a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás, 
  • III. pillér a jégkárelhárító rendszer, 
  • a IV. pillér pedig a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. 
Ezek mellett lehet tisztán piaci alapú biztosítási szerződéseket is kötni. Az egységes kárenyhítő alapból egyébként csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.