Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átlagkereseti adatai nem képesek tükrözni azt, hogy a munkaviszonyban állók döntő része ténylegesen mennyit kereshet, az átlagadatok így is nagyon beszédesek lehetnek az országon belüli különbségek kapcsán. (Az "átlagmagyar" bérviszonyait sokkal jobban megragadják a medián kereseti adatok, ilyeneket azonban a KSH 2016 óta nem közöl. Összehasonlításképp: a 2010 és 2016 közötti időszakban körülbelül 50 ezer forinttal volt alacsonyabb a mediánbér, mint az átlagbér.)

A KSH megyei átlagkereseti adatai a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatok, a nonprofit szervezetek, és a költségvetési szektor adataiból építkeznek. Ezek alapján országosan jelentős különbségeket tapasztalhatunk, és az olló azzal együtt is nagyon széles, hogy például a két legszegényebb megyében a fizetések kissé gyorsabban nőttek, mint a két legmagasabb jövedelmű térségben.

Ahogy az a térképről is kitűnik, Budapesten a keresetek országos összevetésben kiemelkedők, miközben országos átlagot csak a főváros és Győr-Moson-Sopron megye adatai haladják meg.

A KSH szerint a területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok és foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya.

Bankban dolgozna és jól akar keresni? Nagyon nem mindegy hol helyezkedik el!

Budapesten, 2020 első félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók adókedvezmények nélkül számított havi nettó átlagkeresete 329 ezer forintot tett ki, ami 25 százalékkal magasabb, mint országosan. A bruttó és nettó átlagkereset - a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva - egyaránt 9,5 százalékkal múlta felül a 2019. I. félévit, A növekedés üteme kevéssel elmaradt az országostól.

A legmagasabb nettó fizetések a pénzügyi szolgáltatások (havi 494 909 forint), illetve az információ és kommunikáció ágazatokban (470 118 forint) voltak elérhetőek. A legrosszabbul fizető szektorok pedig a mezőgazdaság (195 016 forint) és az egyébként szürke zónának számító vendéglátás (191 913 forint) voltak.

Ezzel szemben a legutolsó helyen álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkeresete 181 ezer forint volt, ami 10,2 százalékkal múlta felül a 2019. I. félévit. Az alkalmazottak 31,3 százalékkal kevesebbet kerestek az országos átlagnál. A nettó fizetések a művészet és szabadidő ágazatokban (236 406 forint) és a közigazgatásban (228 346 forint) voltak elérhetőek - utóbbi esetében a közfoglalkoztatottak jelenléte, közel 20 ezer forinttal lerontotta az átlagot.

Látható, hogy ebben az összevetésben a legmagasabb bért kínáló ágazatok a fővárosban már több mint a dupláját kínálják annak, amit a legjobban fizető szabolcsi munkakörök nyújtanak. Hogy a foglalkoztatási struktúra mennyire eltér, jól tükrözi, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregben a pénzügyi szolgáltatásoknál a nettó átlagkereset mindössze 202 854 ezer forint volt, amelynek a budapesti majdnem a két és félszerese, míg az információ és kommunikáció ágazatoknál (188 882 forint) is hasonló mértékű a differencia.

A legrosszabbul fizető szektorok tekintetében az ingatlanos ágazatban (107 830 forint) megint csak a közfoglalkoztatottak rontották le az átlagot, miközben a második leggyengébben fizető mezőgazdaságban (165 213 forint) mindössze 30 ezer forinttal volt alacsonyabb a nettó bér, mint a fővárosban.

Dunántúl: felzárkózó észak, leszakadó dél

Budapest után az észak-, illetve nyugat-dunántúli megyékben volt a legmagasabb a nettó átlagkereset. Itt az adatokon jól látszik, hogy nagyon erős a feldolgozóipar súlya: Győr-Moson-Sopron megyében (321 920 forint), Komárom-Esztergomban (297 650 forint) és Vasban (267 925 forint) egyaránt ez az ágazat kínálta a legjobb fizetéseket és húzta fel az átlagot. Mi több, Győr-Moson-Sopronban még egy hajszálnyival jobbak is a feldolgozóipari fizetések, mint Budapesten (320 590 forint). 

Hiába a nyugati határszél közelsége, Zala megyében viszont még mindig majdnem ugyanolyan alacsony a nettó átlagkereset (208 634 forint), mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (202 658 forint). Zalában az alkalmazottak 20,6 százalékkal kerestek kevesebbet az országos átlagnál. Mindezt azzal együtt, hogy a nettó átlagbér egyaránt 11,5 százalékkal múlta felül a 2019. I. félévit, és a növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legmagasabb volt.

Hasonlóan hátul kullog Somogy (211 933 forint) és Baranya megye (215 361 forint) is az átlagkeresetnél, így mindkettő picit rosszabbul áll, mint a keleti határszélen lévő Hajdú-Bihar (215 390 forint).

További információk és érdekességek a KSH Fókuszban a megyék - 2020. I. félév című kiadványában érhetők el.