Szeptemberben a bruttó átlagkereset 17,8 százalékkal 504 100 forint forintra nőtt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,4 százalékkal magasabb, 347 500 forint volt - ismertette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
- A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 335 200 forintot ért el, szintén 17,8 százalékkal nőtt egy év alatt.
- A reálkereset 1,9 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző évhez mért, 20,1 százalékos növekedése mellett.
- A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 480 900 forintra becsülhető, ez 18,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A bruttó kereset mediánértéke 409 200 forintot ért el, 17,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 284 900 forint volt, 19,2 százalékkal felülmúlta a tavaly szeptemberit.
Január-szeptemberen a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 000 forintot tett ki.
Elemzői vélemény
Folytatódott és tovább gyorsult az erőteljes bérnövekedési ütem, elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, reagált az ismertetett adatokra a Takarék szakértője. Horváth András hozzátette: ezen felül a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatása is szerepet játszik a folyamatban illetve a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolják a dinamikát.
Hangsúlyozta, továbbá feljebb tolja a pályát az év elején 200 ezer forintra emelkedett minimálbér és 260 ezer forintra növekvő szakmai bérminimum, amit támogatott a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó is, aminek segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik. Így várakozásunk szerint az idei bérnövekedési ütem meg fogja haladni a 17 százalékot, míg jövőre 10 százalék felett lesz a béremelkedés üteme, de utóbbinál a minimálbértárgyalások még gyakorolhatnak befolyást.
Kiemelte, a bérköltségek látványos növekedése, az évközi tovább béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami közelebb viheti a gazdaságot a klasszikus ár-bér spirálhoz.