A 2011. évi költségvetés egyszeri tételek figyelembevételével GDP arányosan 4,3 százalékos többlettel, egyszeri tételek nélkül 2,43 százalékos hiánnyal zárt - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára. A kormány annak ellenére képes volt kézben tartani a 2011-es költségvetést, hogy a gazdasági növekedés az eurózóna válsága nyomán elmaradt a tervezett 3 százaléktól, 1,6 százalék volt.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke jelezte: miközben az adó- és adójellegű bevételek alulteljesültek, addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kinnlevőségei 3,6 százalékkal csökkentek, bár az összeg 2011 végén még mindig 2268 milliárd forintot tett ki. Az ÁSZ elnöke magasnak nevezte az EU-források elvesztésének kockázatát, mivel a 2007-2013 közötti összes, 8209 milliárd forint uniós forrásból 2011 végéig 66 százalékra történt kötelezettség vállalás, de a kifizetés aránya csupán 28,3 százalékos volt.
Szekeres Imre (MSZP) és Vágó Gábor (LMP) pártja nevében közölte: nem tartja elfogadhatónak a 2011-es zárszámadást. Nyikos László, a bizottság elnöke (Jobbik) szakmai szempontra hivatkozva nem támogatta az ÁSZ-nak a zárszámadásról szóló jelentését, illetve a törvényjavaslatot.
Banai Péter Benő a törvényjavaslat előterjesztésekor hangsúlyozta: a 2011. évi költségvetés úgy készült, hogy az uniós módszertan szerinti hiány GDP-arányosan 3 százalék alatt legyen, igaz, ezt részben nem konvencionális eszközökkel kívánta elérni a költségvetés. Látszik az, hogy azok az eszközök, amelyeket a 2011-es költségvetés során a kormány alkalmazott - így a nyugdíjrendszer átalakítása, vagy a pénzügyi szektor bevonása a közterhek viselésébe -, azóta más országokban is követésre talált - mondta a helyettes államtitkár.
Az NGM helyettes államtitkára ismertette az egyszeri tételek nélküli, normál költségvetési adatokat: a 2011-es zárszámadás pénzforgalmi adatai kiadási oldalon kedvezőbben alakultak, bár ezt a kormány két nagy beavatkozás révén érte le. Már februárban mintegy 250 milliárd forint összegű stabilitási tartalékot hozott létre a kormány, amelyből a döntő rész zárolás volt, összesen 187 milliárd forint összegben. A másik beavatkozás szeptemberben történt, a 100 milliárd forintos kiigazítás fele a bevételi, a másik fele a kiadási oldalra hatott.
Az NGM helyettes államtitkára hozzátette: a GDP-arányos államadósság 2011 végén 80,6 százalék volt, ami ugyan alig alacsonyabb a 2010 végi 81,4 százaléknál, de ezt nagyrészt az egy évvel korábbinál magasabb, 311 forintos euró árfolyam okozta.