A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is. Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.

Kapcsolódó

Élőben közvetített a CNBC - aggódik az Európai Bizottság és az Európa Tanács is

Hatalmas érdeklődéssel figyelik külföldön is a magyar alaptörvény negyedik módosításának fejleményeit. A nemzetközi hírügynökségek mellett a CNBC amerikai gazdasági tévécsatorna élőben számolt be arról, hogy a parlament megszavazta az alaptörvény újabb módosítását - írta a portfolio.hu. A műsorba bejelentkezett Peter Attard Montalto, a Nomura londoni közgazdásza is, aki megismételte korábbi álláspontját, hogy a kormány és a jegybank a forint leértékelését szeretné elérni a gazdasági növekedés beindítása érdekében.

A magyar parlament döntésére szinte azonnal érkezett reakció az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkára közös közleményt adott ki a szavazást követően nem sokkal. Ezek szerint a magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e a jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek. A kommüniké arra is kitér, hogy mind a bizottság, mind az Európa Tanács, a Velencei Bizottság részletes elemzést fog készíteni a hétfő délután elfogadott alkotmánymódosításról.

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke is sajnálkozásának adott hangot a magyar parlament által elfogadott alkotmánymódosítás miatt, és komolynak nevezte azokat az aggályokat, miszerint a módosítás gyengítheti a demokratikus normákat Magyarországon. Közleményében az EP német szociáldemokrata elnöke emlékeztetett arra, hogy előzőleg azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, a parlamenti szavazás előtt kérje ki az Európa Tanács égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület véleményét. Csalódottnak mondta magát amiatt, hogy ez nem történt meg.

Hannes Swoboda, az európai szocialisták európai parlamenti (EP-)frakciójának vezetője szerint a magyar alaptörvény negyedik, hétfőn elfogadott módosítása ellentétes az Európai Unió alapértékeivel. Az európai szocialisták közleményükben hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosítása megváltoztatja a kormányt ellenőrző fékek és ellensúlyok rendszerét, lényegesen csökkenti az Alkotmánybíróság jogköreit, korlátozza a vallásszabadságot, valamint a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű közösség jogait.

 

Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

A parlament 2011. április 18-án fogadta el az alaptörvényt, Schmitt Pál köztársasági elnök pedig egy héttel később hirdette ki. A hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket viszont csak december 30-án, két nappal a 2012. január 1-jei hatálybalépés előtt szavazta meg a Ház.

Az Ab egy év elteltével, tavaly december 28-án megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette. A Fidesz akkor azt közölte: tudomásul veszi és végrehajtja az Ab döntését, kijavítják a formai hibát, javasolva, hogy a parlament foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket a testület megsemmisített.

Az alkotmánymódosítás ellen múlt csütörtökön a fővárosi Fidesz-székház udvarára behatolva, szombaton pedig az Országház melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt. A résztvevők mindkét esetben az Ab épületéhez vonulva fejezték be megmozdulásukat.

Hatályukat vesztik a 2012 előtti Ab-határozatok

A parlament az alaptörvény módosításával hétfőn úgy döntött, hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. A rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.

A módosítás azt is kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról.

Az alaptörvény rögzíti a röghöz kötést

Az alaptörvényben rögzítette a parlament hétfőn a hallgatói szerződések lehetőségét. Az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.

Az alkotmány rendelkezik az egyházak elismerésének szabályairól

Az Országgyűlés az alkotmányban rögzítette, hogy a parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket.Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető.

Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat.

Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását szintén egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát.

Jogellenessé minősíthetik az utcán élést

A parlament hétfőn az alkotmány módosításával úgy határozott, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.

Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.
Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.

Korlátozzák a politikai reklámokat a médiában

Az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat - döntött a parlament hétfőn az alaptörvény módosításával. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.

A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni.

Fokozatosan csökken 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára

Fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, miután a parlament hétfőn elfogadta a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.

Az Ab tavaly júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

Kövér őrsége is bekerült az Alaptörvénybe

Ugyancsak alkotmányos erejű szabállyá vált, hogy az Országgyűlés biztonságáról az Országgyűlési Őrség gondoskodik, amelynek működését a házelnök (aki jelenleg Kövér László) irányítja.