A Pest megyei közgyűlés április 28-i, pénteki ülésének előterjesztései között szerepel egy meglepő napirendi pont, amely szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség kezdeményezi Pest megye nevének Pest-Pilis megyenévre történő módosítását, mivel "megyénk elnevezése ma nem türközi teljesen a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén meglévő örökségét" - írja a portál.
Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy nem döntöttek a módosításról. A képviselők a pénteki ülésen úgy határoztak, hogy a kérdésről csak a várható következmények teljesebb megismerése után döntenek. Nincs ugyanis elegendő információjuk a névmódosítással járó pénzügyi hatásokról (például hogy mit von maga után a közigazgatási és egyéb szervezetek átnevezése), valamint a névváltoztatás egyéb társadalmi-gazdasági következményeiről.
Pest 1467-ig önálló egység volt, ekkor egyesült hivatalosan Pilis megyével, de valójában már korábban is közös közgyűléseket tartottak.
1569-ben Solt vármegyét is hozzácsatolták Pest-Pilishez, 1876-ban pedig Kiskunt. A megye neve így 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun volt, ezt követően egyszerűsítették vissza Pestnek.
A rendszerváltás idején felmerült a megye át(vissza)nevezése, de akkor arra jutottak, hogy ez nem időszerű. Azok viszont, akik támogatták volna az átnevezést, a Pest-Pilis megyenevet javasolták, mivel a többi terület (Solt és Kiskun) már más megyéhez tartozik.
Az ötlet valóban a Miniszterelnökségtől jött és a döntésnél a minisztérium képviselője, vagy akár maga a miniszter is jelen lehet - legalábbis így tudja az Index. A Pest megyei közgyűlés 43 képviselőből áll, ebből 23 Fidesz-KDNP-s.
Ha ma meglesz a fideszes többségű közgyűlés támogatása, ezt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011-es törvény szerint a parlament fog végleges döntést hozni Pest megye átnevezéséről Pest-Pilisre - írja az Index.