Az Országos Atomenergia Hivatal 2020-ban is nyomon követte a nukleáris létesítményekhez és a radioaktívhulladék-tárolókhoz kapcsolódó járványhelyzeti intézkedési terveket, folyamatosan ellenőrizte a létesítményeket, illetve az engedélyeseket, valamint az engedélyesek egyedi járványügyi szabályait is. Mindezeket természetesen a járványhelyzethez kapcsolódó általános óvintézkedéseket betartva. Az OAH most kiadott évértékelése alapján tavaly a magyarországi nukleáris létesítmények (a paksi atomerőmű mellett a budapesti kutatóreaktor, az oktatóreaktor és a kiégett kazetták átmeneti tárolója), illetve a radioaktívhulladék-tárolók is "biztonságosan, az előírt feltételek és korlátok mellett üzemeltek, működésük nem jelentett egészségikockázat-növekedést sem a létesítmények alkalmazottjaira, sem a lakosságra".

A jelentés rögzíti: a lakosság és a munkavállalók sugárterhelése nem lépte túl a korlátokat sem a nukleáris létesítmények, sem az egyéb alkalmazások esetében. Az 2020-ban összesen OAH 31 eseményről kapott bejelentést nukleáris létesítményekben és a radioaktívhulladék-tárolókban történt esetekről, melyek közül 27 nukleáris biztonsági, 1 fizikai védelemhez kapcsolódik, illetve más létesítményekben 3 sugárvédelemhez kapcsolódó jelentésköteles eseményt vizsgált ki.

Az adatokból kitűnik, hogy a 2019. évi esetszámokhoz képest a paksi atomerőmű nukleáris biztonsági jelentésköteles eseményeinek száma mintegy a duplájára, 10-ről 19-re növekedett. Az okokat a hivatal jellemzően elektromos meghibásodásokkal magyarázza. A bejelentett esetek egyike sem jelentett nukleáris biztonsági veszélyt; mindegyik a nullás, legalacsonyabb besorolást kapta a hétfokozatú INES-skálán.

Ugyancsak a paksi atomerőműhöz kapcsolódik, hogy az OAH jelezte: az érvényben lévő jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a négy, ma is működő blokk ismét üzemidő-hosszabbítási engedélyt kaphasson. A 2030-as években egymás után lejáró működési engedélyek felülvizsgálatára egyébként csak részletes vizsgálatokkal van mód, melynek során meg kell bizonyosodni arról, hogy  "a nukleáris biztonsági követelményeknek való mindenkori megfelelés milyen technológiai megoldásokkal, beruházásokkal teljesíthető azért, hogy folyamatosan, még az esetleges hosszabbítás végén is megfelelő biztonsági tartalékkal rendelkezzenek a berendezések" - olvasható a jelentésben. És az is, hogy az esetleges újabb üzemidő-hosszabbítás gazdaságos megvalósíthatóságának megítélése nem az OAH hatásköre.

Paks II.

Az OAH jelentés rögzítette: az új atomerőművi blokkok engedélyezése zajlik, a létesítésiengedély-kérelem feldolgozása folyamatban van. Ám miközben a hivatal számos kisebb engedélyt kiadott már 2020-ban, a létesítésiengedély-kérelem alapját képező 'Előzetes Biztonsági Jelentés' nemzetközi felülvizsgálata még csak megkezdődött. A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtotta be az OAH-hoz az új atomerőművi blokkok létesítésiengedély-kérelmét. A több tízezer oldalnyi dokumentáció elbírálása az OAH eddigi  legnagyobb méretű munkája, de a hivatal úgy számol, hogy a létesítési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan kötelezően tartandó közmeghallgatással együtt is az eljárás idén őszig tart majd.

Az OAH azonban azt is jelezte, hogy az új nukleáris blokkokkal kapcsolatban további engedélyezési és majdan ellenőrzési feladatai lesznek rövid és középtávon. Ezek a következők:

  • a hosszú gyártási idejű berendezések (pl. reaktortartály, főkeringtető szivattyú),
  • a reaktorépülethez kapcsolódó földmunkák (talajelőkészítés, résfalazás),
  • az új atomerőművi blokkok építését és szerelését biztosító épületek és
  • az új blokkok egyes építményeinek

engedélyezése, illetőleg a majdani tevékenységek ellenőrzése.