A TNS Hoffman két évtizede követi, hogyan gondolkozik a hazai lakosság az atomenergiáról és a többi villamosenergia-forrásról. A tavalyi évhez képest markánsan változott a közvélemény annak megítélésében, hogy az atomerőművek szén-dioxid kibocsátással hozzájárulnak-e az üvegházhatáshoz, vagy sem. Egyre többen ismerik a tényt, miszerint az atomenergia használata nem (illetve a szállítás, hűtés, stb. révén csak csekély mértékben - a szerk.) jár üvegházhatású gázok kibocsátásával, a korábbi felmérésekhez képest 11 százalékkal tudják többen, hogy a nukleáris-alapú energiatermelés nem szennyezi a levegőt. A működő négy paksi blokk évente kétmillió ember oxigénszükségletét, vagyis a magyar erdők éves oxigéntermelését takarítja meg azáltal, hogy nem bocsát ki üvegházhatást kiváltó gázokat - hangsúlyozta közleményében az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

Az elmúlt évhez képest tovább erősödött az állampolgárok bizalma az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. biztonságosságával kapcsolatban. Döntő többségük, a válaszadók 91 százaléka a biztonsági előírásokat legalább megfelelőnek, vagy annál szigorúbbnak tartja. A többség, 70 százalék vélekedik úgy, hogy az atomerőműben meglehetősen, vagy nagyon szigorúan be is tartják a biztonsági előírásokat. Ennek egyik oka az lehet, hogy az Európa Tanács által kezdeményezett Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (stressz-teszt) eredményeit ellenőrző nemzetközi szakértői csoport felülvizsgálati jelentése megerősítette, hogy a paksi atomerőmű teljes mértékben megfelel a jelenlegi legkorszerűbb biztonsági előírásoknak.

A korábbi eredményekhez képest tovább nőtt azok aránya, akik egyetértenek az atomerőmű üzemidejének meghosszabbításával, a létesítmény 30 kilométeres körzetében élők között pedig még erősebb a projekt társadalmi elfogadottsága. A közvélemény többsége tisztában van azzal, hogy az atomerőmű termelésének meghatározó szerepe van hazánk megbízható, megfizethető és környezetkímélő villamosenergia-ellátásában és segítségével csökkenthető az importtól való függés is.

A felnőtt magyar lakosság háromnegyede (76 százalék) évek óta egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik, amely nemzetközi szinten is igen jó eredmény. A paksi atomerőmű környezetében élők körében még inkább kiugró a bizalom magas aránya az atomerőmű működése iránt, az itt élők 95 százaléka támogatja annak működését.

A megkérdezettek közül a legtöbben a nukleáris energiát tartják a legolcsóbb villamosenergia-forrásnak (43 százalék), ezt követik a megújulók (34 százalék), majd pedig a fosszilis energiaforrások (23 százalék). 5 magyar állampolgárból 4-en gondolják úgy, hogy az ország villamosenergia-szükségletének a jelenleginél nagyobb részét kellene hazai előállításból fedezni. A lakosság jelentős része, 41 százaléka legfeljebb 10 százaléknyi energiahordozó-importot tart elfogadhatónak, a 25 százalékos importarányhoz a megkérdezettek további harmada járulna hozzá. Ez különösen azért érdekes, mert a villamosenergia-import jelenleg 30 százalék körüli.

Bár a megújuló energiákba vetett bizalom továbbra is magas, a lakosság jelentős többsége, 69 százaléka meghatározó szempontként említette az energia árát. A lakosság nagyobb része nem lenne hajlandó többet fizetni a villamos energiáért, ha azt drágább energiaforrásokból állítanák elő - még ha az megújuló is.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2013 augusztusában egyszerre két, egymástól független, reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett el: az országos felmérés mellett az atomerőmű 30 kilométeres körzetében élők véleményét is vizsgálta.