Az Átlátszón megjelenő Paksi Riot oknyomozó riport-projektjének újabb tételét publikálták; az EnergiaKlub látóterbe ismét a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) területén lévő radioaktív hulladék került. A kiszakadt zsákok jeletős része Solymár mellől, az egykori első izotóptemetőből érkezett.

A püspöszilágyi tárolót még a '70-es években építették, hogy ott rakják le a Magyarországon keletkező kis-, és közepes aktivitású radioaktív hulladékot. 1996 óta  ide csak nem atomerőművi (hanem gyógyszeripari, mezőgazdasági, ipari stb.) radioaktív hulladékot (például a radioaktivitással szennyezett védőruhát, szerszámokat és kesztyűket) fogadnak be, melyek mind veszélyes hulladéknak számítanak.

Az RHTF tavaly azzal került be a hírkebe, hogy felmerült, problémák lehetnek a tárolóval. Ahogyan e nyomozás végéről a Napi.hu is beszámolt: bizonyosságot nyert, hogy Budapesttől alig 50 kilométerre, évek óta trícium szivárog a földbe, és az, hogy a püspökszilágyi atomtemetőben mi minden van rendben, leginkább csak bemondásra kellene elhinni.

Most a Paksi Riot annak ment utána, hogy a püspökszilágyi temetőben látott kiszakadt műanyag zsákoknak, illetve az oda szállított anyagoknak mi volt az eredendő tárolási helye. Így derült fény arra, hogy amikor Csillebércen az MTA az ötvenes évek elején megépítette a kísérleti atomreaktorát, kerestek egy, a főváros közelében lévő helyet, ahol a keletkező sugár-szemetet el lehet helyezni.

"Olyan területre volt szükség, amely közel volt Budapesthez, volt rajta elektromos vezeték és telefonhálózat. A legfontosabb mégis az volt, hogy a földtani felépítés teljes védettséget, vízzáró réteget biztosítson az izotóp tárolásához, ugyanakkor alkalmas legyen egy kis hozamú kút létesítésére is - mesélte a riport központi forrása, Dobos Irma. Ő jelölte ki anno ezt a területet.

Bár a geológusnak semmilyen konkrét fúrási vagy feltárási adat nem állt a rendelkezésére, javaslatát - mely szerint a Bécsi úton, az ürömi vasúti állomás után, de a brit katonai temető előtt 1-2 kilométere legyen ez a terület - elfogadták. Itt épült meg az ország első kísérleti izotóptemetője 1957-58-ban. A községet ez ügyben meg sem kérdezték.

Amikor a telepet 1980-ban felszámolták, összesen 650 hordónyi hulladékot (ezek zömét valójában több ezer műanyag zsákban) vittek át Püspökszilágyra, az új tárolóba. Miután 1986-ban, Csernobilban a katasztrófa megtörtént, több ellenőrzés is történt a területen - ahol akkor többek között ipari mustárt is tartottak. A magas mért értékeket azonban azzal magyarázták, hogy elromlott a doziméter, ezért semmilyen különleges óvintézkedésre nem került sor - mesélte egy akkor ott dolgozó a riporternek.

Aztán 1988-ban az ingatlant megvette a helyi téesz, a telken jó ideig egy vadászház is állt. A szomszédságban 2005-ben építettek egy bevásárlóközpontot; a területen többször is mértek az illetékesek, a papírok szerint semmilyen problémát nem találtak. A bevásárlóközpont mellé - az egykori izotóptemetőtől pár méterre - nemrég egy gyorsétterem is épült, és a fennmaradó területrész jelenleg is hasznosításra hirdetik - olvasható az Átlátszón.