Magyarország 4-4,5 százalékos GDP-növekedéssel zárhatja 2022-t, a válság jelei azonban már érzékelhetők. A harmadik negyedévben nullára várjuk a GDP számait, az utolsó negyedév pedig szerintünk negatív lesz. Mindez sajnos előrevetíti a magyar gazdaság 2023-as teljesítményét. Jövőre mínusz 3,5 százalék a becslésünk – mondta Vanek Balázs, az Atradius hitelbiztosító országigazgatója.

Véget ér az aranykor

Jövőre mindenhol lassú növekedésre lehet számítani, leszámítva Közép-Kelet-Európát, amelyet a leginkább érint a háború, e térségben ugyanis mindössze 0,2 százalék GDP-bővülés valószínű. Ausztria és Csehország egyaránt 0,1 százalékkal erősödhet, Lengyelország 0,3 százalékkal.

Magyarország számára véget ért az aranykor, azaz az alacsony kamatok, az alacsony infláció, a magas gazdasági növekedés és magas fogyasztás időszaka. Egy fájdalmas korrekciót látunk, amelynek a pandémia csak egy előszele volt. Összetett problémáról van szó, amelyben az inflációkezelés klasszikus módszerei nem működnek, a kamatemelés most nem segít. A beköszöntő recesszió azt jelenti, hogy kisebb lesz jövedelem, a kereslet csökken, és így lesz majd esély az infláció csökkenésére. Jelenleg az ársapkák még pörgetik a keresletet, pedig nincs elég kínálat bizonyos termékekből napelemekből – fogalmazott Vanek Balázs.

Zsugorodó bevétel és gyorsan gyengülő forint

Az elemzés szerint a magyar vállalatok egyes ágazatokban (ilyen a vegyipar), gyengülő értékesítésre és csökkenő árbevételre számíthatnak 2023-ban. A nem exportáló cégeknek pedig a brutális euró- és dollárárfolyam jelent veszteséget.

Az eladósodott vállalatok a megdrágult forgóeszköz-finanszírozást csak az eredményük terhére vehetik igénybe - olvasható a friss tanulmányban.

Mindez óriási költségnövekedést jelent, miközben az árbevételek alacsonyak lesznek – mondta az országigazgató. A keresletnek kellene csökkennie, vagy olyan beruházásokra lenne szükség, amelyek a hiánytermékeket állítanak elő.

A magas kamatok mellett azonban a beruházások is megdrágulnak. Csődhullámtól azonban nem tartunk, mert – ellentétben a 2008-as válsággal – most a vállalatoknak és a lakosságnak is több ideje van felkészülni a krízisre, például az energia-felhasználás csökkentésével - tette hozzá a szakember.