A könyvpiacon talán véget ért a hét szűk esztendő, a Központi Antikvárium péntek esti (133.) aukcióján abszolút rekord született: a 15 százalékos árverési jutalékkal együtt 106 millió forintot költöttek a gyűjtők a könyvekre. A bűvös "százmilliós" határt a könyvpiac 2002-2008 közötti aranykorában sem sikerült hazai aukción átlépni, most azonban olyan, százévenként felbukkanó ritkaságok kerültek piacra, amelyek mind a magángyűjtők, mind az állam pénztárcáit megnyitották.
Minden idők legdrágább magyar könyve lett Bólyai János Appendixe. Az idősebb Bólyai (Farkas) Tentamen cimű műve második kötetének függelékeként megjelent matematikai alapmű 5 millió forintról indult, és izgalmas licitharc után 26 millió forintos leütési (jutalékkal 29,9 millió forintos) áron lett egy eddig inkább a tőkepiacon ismert licitálóé.
Az árat a Napi.hu információi szerint egy világhírű nyugat-európai tudományos antikvárium tartotta 85 ezer euróig. A kötet megvan a Széchényi Könyvtárban, így nem védett, tehát elvileg külföldre is vihető lett volna, de végül itthon maradt. A latin nyelvű Tentamen második kötete így drágább lett, mint a legdrágább magyar nyelvű nyomtatott könyvnek számító, 2004 őszén ugyancsak a Központi Antikvárium aukcióján 19 millió+jutalékért leütött Vizsolyi Biblia, vagy a két évvel később az Akadémia Könyvtárba került XV. századi kódex, a 22 millióért leütött Budai Jogkönyv. Egy másik Bólyai Farkas mű, az ugyancsak Marosvásárhelyen nyomtatott magyar Arithmetika 300 ezerről 1,9 millió forintra drágult.
Az államé lett az aukció "sztárja"
Az aukció második sztárja a Nagysándor József honvédtábornok, aradi vértanú október 6-áról keltezett, nagybátyjának írt búcsúlevele (képünkön) volt, amely 8 millió forintról indult. "Mit a sors reám mért - néhány óra múlva tűrni fogom - de nyugodt lelkiösmérettel és tiszta öntudattal..." - írta a vértanú.
A becses levél felett 14 millió forintnál koppant a kalapács, de a legmagasabb licitet tartó ismert gyűjtő nem örülhetett szerzeményének, mert a Forster Központ képviselője élt az államot megillető elővételi jogával. (A törvényi előírások szerint az állam maga nem licitálhat, viszont az előzetesen védettnek nyilvánított tételekre elővételi joga van - amelyet a Forster gyakorolt -; utána dönti el, melyik közgyűjtemény kapja a tételt.)
Nagy meglepetés
Az előzőeknél is nagyobb meglepetést okozott egy tenyérnyi, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma által 1931-ben kiadott, 1932-es évre szóló Buday György fametszeteivel díszített naptár, amelyet Radnóti Miklós dedikált ("Egyetlennek-Mik") feleségének. A tavaly 102 éves korában elhunyt Gyarmati Fanni hagyatékából több, férjének illetve neki dedikált könyv is eljutott a pénteki aukcióra, ez a naptár azonban 400 ezer forintról indulva 7 millióig emelkedett, s így minden idők legdrágább magyar dedikált könyvévé vált. Radnóti apósáéknak dedikált ("Anyuskának és Apusnak fiúi szeretettel Miklós") verseskötete, az 1938-as Meredek út 3,4 millió forintot ért. Majdnem ugyanennyiért (3,2 millióért) ütötték le Széchenyi István első művének, a Lovakrul-nak németül dedikált példányát.
Igazi kuriózum volt Magyar László Afrika-utazó 1857-ben az angolai Bihében öccséhez írt hosszú levele, amelyhez a pénteki hangulatban igen olcsón (320 ezer forintért) jutott hozzá új tulajdonosa.
Két XV. századi kódex ugyan megmaradt (5 illetve 3 millióról indultak volna), de az elsőre visszamaradt Nagy Lajos- illetve Zsigmond kori oklevelet (500 ezer és 1 millió forint) az állam képviselője végül elvitte. Örvendetes, hogy a közgyűjtemények mellett önkormányzatok is aktívak voltak, Debrecen és Miskolc is vásárolt történelme szempontjából fontos könyveket.