A Fidesszel szemben összefogott ellenzék nem tudta megakadályozni a kormánypárt győzelmét, a parlamenti választás eredménye ráadásul még Orbán Viktort is meglepte. Ennek okai azonban mélyen rejlenek.
Sem a saját, sem a független közvélemény-kutató intézetek nem látták előre, hogy a Fidesz a szavazatok 54 százalékát gyűjti össze és újabb kétharmados többséget szerez a parlamentben - ez ugyanis a magyar rendszer jolly jokere - fogalmaz az osztrák Standard.
Orbán Viktor 2010 óta kétharmados többséggel új alkotmányokat alkotott saját igényei szerint, autoriter hibrid rendszerré alakította az államszerkezetet, bebetonozta a hatalmi viszonyokat, amelyeken egy kormányváltás után nem lehetne változtatni kétharmados többség nélkül.
Az "illiberális demokrácia" árnyékában a legnagyobb újdonság mégis az volt, hogy 6 ellenzéki párt szövetséget kötött és Márki-Zay Péterrel akarták azokat az egyensúlytalanságokat pótolni, amelyeket Orbán Viktor a választási törvénybe épített be.
A Standard szerint tavaly ősszel nagy feltűnést keltett az előválasztás is, amelyen mintegy 800 ezer ember vett részt. "Ettől Orbán megijedt, ezt jól mutatja, hogy a kormányfő példátlan gyorsasággal egész egyetemeket, állami birtokokat, kastélyokat és vagyontárgyalak utaltatott át kétes magánjogi alapítványok tulajdonába". A lap kiemeli, hogy a hazai kuratóriumok "Fidesz-káderekből" vagy Fidesz-közeli "üzleti haverokból" állnak, ezért egy esetleges kormányváltás után is teljes mértékben megőrizte volna hatalmát ezen eszközei felett.
"A magyarok elégedettek, a világgazdaságnak és a zsíros uniós támogatásoknak köszönhetően tíz éve elég jól megy nekik - mondták egyesek. Mások arra mutattak rá, hogy a korábban jobboldali Jobbik egy baloldali-zöld-liberális szövetség részévé vált" - fogalmaz a lap.
Vannak azonban mélyebb okai is annak, hogy Orbán Viktor leváltása miért maradhat illúzió. A jobboldali populista tizenkét évnyi kormányzása alatt nemcsak az államot forgatta fel, hanem a diskurzus tereit is uralma alá vonta, és meghatározza a társadalmi érintkezés szabályait.
A hatalmasok autoriter magatartása az utolsó falukig, a lojalitások megvesztegethetősége, az egyes csoportok elleni embergyűlölő agitáció, az ellenségképek állandó gyártása tartósan megváltoztatta és megmérgezte a magyarországi társadalmi-politikai légkört. A kritikus attitűdök és alternatívák csak korlátozott buborékokban tudnak kialakulni és kibontakozni.
Néha ezekben a gyakran szimpatikus buborékokban az az illúzió alakul ki, hogy az embernek sikerülhet. A valóságban azonban a társadalom továbbra is az Orbán-rendszer végtelen hurokjában rekedt.