Sokat akart a magyar kormány, nagy zuhanás lehet belőle

Az elmúlt években elképesztő mértékben nőttek a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt‎. (NÚSZ) bevételei, a tények sokszor milliárdokkal meghaladták mind a cég, mind pedig a kormány bevételi terveit, egészen tavalyig. Hogy ezek a konzervatív elvárások mennyire voltak tudatosak, azt nem tudni, azt viszont igen, hogy a 2020-as terveket illetően nem volt teljes egyetértés az állami vállalat és a kormány között.

A NÚSZ működésével kapcsolatban fontos tudni, hogy az útdíjszedési és ellenőrzési rendszer üzemeltetésének költségeit technikailag nem közvetlenül az útdíjbevételből fedezik, hiszen ezek a pénzek csak átfolynak a cégen, a kormány minden évben külön forrást rendel a vállalat finanszírozására. Ennek csak annyi a jelentősége, hogy ha esetleg a cégnek többletforrásra lenne szüksége, akkor sem nyúlhat az útdíj-milliárdokhoz, hanem a kormánynak kell döntenie a finanszírozásról.

A 2017-es költségvetés tervezésekor például a kormány 207,5 milliárd forint bevételt várt az útdíjakból. Ezen belül 154,5 milliárdot a megtett úttal arányos befizetésekből, és 53 milliárdot az e-matricából. A NÚSZ a 2016-os beszámolójában 219,4 milliárd forintos pénzforgalmi bevételt jósolt 2017-re. Ehhez képest csak az útdíjakból befolyt nettó 175,3 milliárd, az e-matricából pedig 54,1 milliárd, vagyis összesen 229,4 milliárd forint.

2018-ban a kormány azt remélte, hogy az útdíjakból legalább 177,7 milliárd az e-matricából pedig 62,5 milliárd, vagyis összesen 240,2 milliárd forintot kap a költségvetés. A NÚSZ ennél valamivel optimistábban, 243 milliárddal számolt és neki is lett igaza, 243,7 milliárd forint lett a tényszám (185 milliárd plusz 58,7 milliárd) A kormány egyébként az e-mamtrica-bevételeket kissé túltervezte, de ezt bőven kompenzálta az útdíjaknál kalkulált alacsonyabb összeg.

Tavaly a költségvetés 197,8 milliárdot várt az útdíjból, azonban ennél lényegesen nagyobb összeg 218,5 milliárd folyt be. Az e-matrica bevételi terv 69,1 milliárd volt, amely azonban csak 64,2 milliárddal teljesült. A NÚSZ ugyan 290,1 milliárdos pénzforgalmi bevétellel számolt, végül 282,7 milliárd folyt be a az útdíjból és az e-matricából, vagyis az eredeti költségvetési terveknél majdnem 16 milliárddal több.

A 2020-as tényszámokat nyilván nem ismerjük azt viszont tudjuk, hogy a kormány 235 plusz 76, vagyis 311 milliárd forintot várt el matrica- és útdíj-értékesítésből, a NÚSZ viszont azt gondolta, hogy csak 302,3 milliárd folyik be. Ebbe beleszámolták a márciusi inflációkövető útdíjemelést is. Hogy ezt a differenciát hogyan hidalták volna át, azt nem tudjuk, már csak azért sem, mert közben jött a koronavírus és borultak az üzleti tervek. Az állami cég korábban lapunknak elküldte a heti bontású e-matrica-forgalmi adatokat, amelyek komoly visszaesést jeleztek. Azt is tudjuk, hogy a teherforgalom márciusban még nem, áprilisban azonban már ötödére esett.

A kormány a 2021-es költségvetésben - most először - kisebb bevétellel számol: az útdíjakból 225, az e-matricából pedig 71 milliárdot. Ez összesen 296 milliárd forint. Ez nyilván nem meglepő tudva, hogy a gazdaság visszarendeződése a koronavírus-járvány után nem egyik napról a másikra történik.

Ott vannak még a büntetések is

A NÚSZ az útdíj- és az e-matrica-bevételek mellett a büntetésekből befolyt összegeket is egyszerűen továbbküldi az államnak (pontosabban felügyeleti szervüknek az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak). Ez az összeg tavaly 7,4 milliárd forint volt, szemben a 2014-es 2,5 milliárddal. A befolyt pénz egyébként évről évre emelkedik, amelynek nem feltétlenül az az oka, hogy több a bliccelő. A NÚSZ beszámolója szerint a 2016-ban elindított HUGO rendszerrel hatékonyabban szűrik azokat, akik nem, vagy nem a megfelelő összeget fizetik és gyorsabban küldik a felszólító-leveleket is. Emellett a NÚSZ-al kapcsolatban álló négy külföldi és több belföldi behajtó is eredményesen működik.

Egyre több éves matricát veszünk, de a heti hozza a legtöbb bevételt

A NÚSZ beszámolóiból kiderül, hogy a heti e-matrica hozza a legtöbb bevételt, tavaly például a befolyt 64,3 milliárdnak a 44 százalékát. Ez nem meglepő, hiszen a külföldieknek, akik jellemzően 10 napnál rövidebb ideig tartózkodnak az országban, ez éri meg a legjobban. 2018 őszén meg is emelték az árát, a D1 és U kategóriában 2975 forintról 3500 forintra, a D2 kategóriában 5959 forintól 7 ezer forintra, a buszoknál pedig 13 285 forintról 15 500 forintra.

Ennek meg is lett a következménye: a heti matricák forgalma csökkent, a haviaké viszont megugrott, amelynek az lehet az oka, hogy a két jogosultság ára nagyon megközelítette egymást, így sok magyar inkább megvette a kicsivel drágább, de jóval tovább érvényes jogosultságot. A másik látványos változás, hogy miközben 2019-ben éves bázison 4,4 százalékkal kevesebb heti matrica fogyott, a bevétel 7,6 százalékkal emelkedett.

Közben egyre több autós jött rá, hogy megéri az éves országos és megyei matrica, előbbi forgalma 2015 és 2019 között 59,1, utóbbié 55,6 százalékkal emelkedett.