A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Magyarország ugyan elmaradásban van az utak megerősítése terén, ezzel azonban nem szegte meg az uniós csatlakozási szerződést, mert az erre vonatkozóan indikatív (irányadó, de nem kötelező) elvárásokat fogalmaz meg − közölte a Napi Gazdasággal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Az uniós dokumentum szerint 2008. december 31-ig 1900 kilométeren kellett volna megoldani, hogy a főutak 11,5 tonna teherbírásúak legyenek, tavaly év végére azonban ennek csak hatvan százalékán, 1300 kilométeren erősítették meg a burkolatot.
A felújításokra (az előkészítésre és a kivitelezésre) mintegy 260 milliárd forintot költöttek. Az elmaradásban szerepet játszhatott, hogy a büdzsé struktúrájának átalakítása után, 2002-től az országos közutak felújítását szolgáló előirányzat költségvetési támogatása megszűnt, az erre fordítható forrás kizárólag az útdíjbevételekből biztosítható, bár az állami utak felújítására fordítható költségvetési forrás már az elmúlt két évtizedben is rendkívül alacsony volt. A cél elsősorban a 2002 után erőltetett ütemben végrehajtott autópálya-építési program (az útfelújítások háttérbe szorulása) miatt nem teljesülhetett, a gyorsforgalmi úthálózat hosszának megkétszerezése elvonta az infrastruktúra-fejlesztési források döntő részét.
Az uniós csatlakozási szerződésben Magyarország vállalta, hogy az akkori tíztonnás határértéket enyhítve általánosan lehetővé teszi a mintegy 11,5 tonna tengelyterhelésű járművek közlekedését az országos közúthálózaton. A nagyobb tengelysúly komolyabb terhelést jelent a burkolatnak, gyorsítva annak állapotromlását, ezért Magyarország a csatlakozási tárgyalások idején átmeneti mentességet kért és kapott 2009-ig. A vállalás teljesítésének egyébként nem volt akadálya, itthon évek óta a korábbi túlsúlydíj-kötelezettség nélkül használhatják az úthálózatot a külföldi és magyar tehergépjárművek.
Azt a szaktárca is elismeri, hogy az Állami Számvevőszék − napokban nyilvánosságra hozott jelentésében − indokoltan állapítja meg, hogy a 2006−2011 közötti időszakban az országos közutak burkolatainak állapota a jelentős európai uniós támogatások ellenére "kedvezőtlen" maradt.