Tavaly Magyarországon 16 338 személyi sérüléssel járó baleset történt - derül ki az KSH adataiból, miután a negyedik negyedéves jelentésüket is közzétették. Ez a szám 3,1 százalékos növekedés éves bázison.

Ezen belül a súlyos balesetek aránya 28 százalék, 4568 darab volt, míg a halálos kimenetelűeké 3,6 százalék 592 darab. A súlyos balesetek arányát tekintve ez kismértékű csökkenés, a halálos kimenetelűeknél azonban nincs változás.

Veszélyes autópályák

Az autópályákkal kapcsolatban az a közvélekedés, hogy az autók sebességéhez képest nem történik rajtuk sok baleset, ha viszont megtörténik a baj, akkor általában a következmények súlyosabbak.

Ezeket az állításokat a statisztika is alátámasztja - legalábbis részben. Tavaly a személyi sérüléssel járó balesetek 2,9 százaléka történt az autópályákon. A súlyos balesetek aránya azonban már 3,4, a halálosoké pedig 5,2 az összes balesetszámon belül. A tavalyi év ebben a tekintetben is rosszabb volt, mint az azt megelőző. Az összes baleset aránya 0,6, a súlyosaké 1, a halálosaké pedig 0,9 százalékponttal emelkedett 2014-hez képest.

Ezt az adatot a 100 kilométerre eső balesetek száma is alátámasztja. Míg az országos átlag tavaly 2 volt, a pályákon 10,3.

Hol van a legtöbb baleset?

Bár a KSH csak a főbb autópályák, illetve az M0-ás baleseti adatait részletezi, ebből kiderül, hogy a gyorsforgalmi utak között már nem utóbbira jellemző leginkább a "halálút" jelző.

A legtöbb halálos baleset (12) az M5-ösön történt tavaly, majd az M3 (6), az M7 (5) következik. A 100 kilométerre jutó személyi sérüléssel járó balesetek számában az M0 (19,8) a második, míg a legtöbb (20,1) az M1-esen történt. Ezeket az M5 követi 13,8 darab átlagos baleseti számmal.

Vitatott baleseti okok

A balesetek okozói túlnyomó többségben az autósok, míg a hibák között a sebesség nem megfelelő megválasztása, az elsőbbség megadásának "mellőzése", illetve a haladás és kanyarodás szabályainak be nem tartása áll. Ezek között is kiemelkedik az első, vagyis a sebesség nem megfelelő megválasztása, amelyet szívesen mutogatnak a döntéshozók, amikor a sebességmérések indokoltságát vitatja valaki. Ez ugyanakkor nem jelent feltétlen gyorshajtást.

Az autópályákon ez különösen igaz, ahol korábban már civilek kezdeményezték, hogy a megengedett legnagyobb sebességet 130-ról 160-ra növeljék. Bár nincs elérhető statisztika arról, hogy mennyi a "valódi" átlagsebesség az autópályákon, mindenki meggyőződhet a helyzetről, csak haladjon egy darabig a belső sávban 130-cal.