A Magyar Közlönyben megjelent alkotmánybírósági határozat azzal indul, hogy egy gyáli ügyvéd alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Ebben előadta, hogy 1996 és 2010 között egy betéti társaság beltagja és képviselője volt, 2010-ben viszont új kül- és beltag belépésére került sor, majd a cég könyvelési és céges iratait átadták az új tulajdonosoknak.

A gazdasági társasággal szemben 2011 februárjában a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-budapesti adóigazgatósága adóbevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott a 2005-től 2009-ig terjedő adóévekre. Az  ellenőrzés során az  egykori beltag indítványozót tanúként hallgatta meg a hatóság, az eljárásban ügyfélként nem vett részt.

Kapcsolódó

45 milliós adósságot állapítottak meg

Az adóhatóság első fokon jogerőre emelkedett határozatával a céget összesen 45 580 244 forint adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A betéti társasággal szemben az adóhatóság végrehajtási eljárása nem vezetett eredményre, ezért az  elsőfokú hatóság - a mögöttes felelősség szabálya alapján - az indítványozót kötelezte a bírság megfizetésére. Az indítványozó fellebbezése folytán a NAV a késedelmi pótlékot csökkentette.

Az indítványozó ezt követően az adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt nyújtott be keresetet a bírósághoz. Kérelmét arra alapozta, hogy csak a végrehajtási eljárás során szerzett tudomást arról, hogy a céggel szemben adókötelezettség került megállapításra, így a védekezés, a nyilatkozattétel és az észrevételezés lehetősége, valamint a jogorvoslati joga nem volt biztosított az eljárás során. Az első fokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében az adóhatóság határozatait hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

Az adózó nem vitathatta a tartózását?

A bíróság hivatkozott korábbi alkotmánybírósági határozatokra és arra az álláspontra helyezkedett, hogy ebben az esetben lehetőséget kellett volna biztosítani arra, hogy a korábbi beltag gyakorolhassa az adózót megillető azon jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a  helytállási kötelezettségét érintő adótartozás jogalapját és összegszerűségét vitathassa.

Az ítéletben a bíróság meghagyta az adóhatóságnak, hogy az Alkotmánybíróság hivatkozott határozataiban foglalt jogértelmezés szem előtt tartásával eljárva, teljes körűen tisztázza a tényállást.

A NAV a Kúriától kért felülvizsgálatot

Az adóhatóság az ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. A Kúria megállapította, hogy a korábbi beltag az adó megfizetésére őt kötelező eljárásban gyakorolhatta jogait, így a jogorvoslati jogát is, tehát nem sértett jogot az adóhatóság. A Kúria rögzítette azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság számos, megjelölt eseti határozatában a jelen döntésével azonos ítéletet hozott, a korábbi gyakorlattól való eltérésnek pedig nem látja indokát.

Ezek után fordult a korábbi beltag az Alkotmánybírósághoz. Mint indítványozó azért tartotta a Kúria döntését alaptörvény-ellenesnek, mert a támadott ítélet alapjául szolgáló adóhatósági eljárásban ügyféli jogállással nem bírt, így az eljárás során nem volt biztosítva számára a  nyilatkozattételhez és az Alaptörvényben garantált jogorvoslathoz való jog.

Az AB végül az adótartozónak kedvezett

Az Alkotmánybíróság az indítványozó mögöttes felelősségét nem vitatta, viszont "alkotmányos követelmény, hogy az adótartozásért mögöttesen felelős személy az adótartozásért elsődlegesen felelős szervezettel szemben indult adóhatósági ellenőrzési alapeljárás megindításától, valamint az adóhatósági határozatokat felülvizsgáló bírósági eljárásban gyakorolhassa az adózót megillető azon jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helytállási kötelezettségét érintő adótartozás jogalapját és összegszerűségét vitathassa. Ezen adózói jogok gyakorlásának lehetősége a gazdasági társasággal szemben folytatott alapeljárásban alkotmányos feltétele a mögöttesen felelős tag későbbi esetleges marasztalásának." Ezért a Kúria határozata Alaptörvény ellenes, és azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság határozatához három alkotmánybíró párhuzamos indoklást fűzött.

kép forrása: Pixabay