Eszerint az ország 28 intézményéből 13-at, a közép-magyarországi régió egyetemeit és főiskoláit az EU egyik irányelve miatt diszkriminálják. Semmit nem kapnak például az alapkutatásokra megszerezhető 10 milliárd forintból, az infokommunikációs kutatások támogatására szánt 7,6 milliárd forintból, vagy a tudományos eredmények elismerésére meghirdetett 2,6 milliárdos pályázatból. Kimaradnak a szaknyelvi képzési rendszer fejlesztésére elkülönített 3 milliárdból és a speciális infrastruktúra fejlesztésére fordítható 5,7 milliárdból is.
A Magyar Nemzetnek nevük elhallgatását kérve nyilatkozó intézményvezetők szerint veszélyes ez a megkülönböztetés, mert épp a legnevesebb nagy egyetemek - például a BME, az ELTE vagy a Semmelweis - esnek el a lehetőségektől, miközben tudományos eredményeik alapján náluk jobban hasznosulhatna a pénz, mint a kisebb, vidéki főiskolákon. Az intézményvezetők szerint nem tisztességes, hogy míg a forráselvonások minden egyetemet egyformán érintenek, a pályázati lehetőségekből egyeseket kizárjanak.
Az EU irányelv a hibás?
A Magyar Nemzet forrásai szerint nem a magyar oktatásirányítás tehet a helyzetről, hanem az az EU-irányelv, amely szerint minden területi egység az EU-átlag GDP-hez viszonyított saját GDP-je alapján részesül támogatásban. A lap szerint az uniótól december óta nem jött visszajelzés a kormánynak arra a javaslatára, amely a régió számára 20 milliárdos átcsoportítást irányoz elő. A kormány 4 milliárd forintot elkülönít a közép-magyarországi régió intézményei számára, de ez a pénz várhatóan 3-4 nagy egyetem között oszlik majd el, a többiek ebből is kimaradnak.
A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy a dokumentumból az is kiderül: a kormány igenis számol intézmények összevonásával, mivel 10,44 milliárd forintot szánnak az egyetemek és főiskolák területi, térségi, regionális, illetve ágazati integrációjának támogatására.