A bankszektor adózott nyeresége a tavalyi első negyedévi 31,1 milliárdról 73 milliárd forintra nőtt, azonban majdnem minden második részvénytársasági bank (17 intézmény) veszteséges volt, így a szektor egészének helyzete valójában nem javult.

A hitelintézetek nettó kamatbevétele zsugorodott, az eredmény változásának fontos tényezőjévé vált a lassan javuló vállalati NPL (nem teljesítő hitelek) ráta melletti értékvesztés felszabadítás. A pénzügyi és befektetési szolgáltatásokból származó, nem kamatjellegű eredmény - jórészt a devizaárfolyam változásokkal összefüggésben - javult, az eredmény ezen összetevője azonban nagyon változékony.

Kapcsolódó

A szövetkezeti hitelintézetek nyeresége az első negyedévben 1,8 milliárd forint volt, a tavalyi hasonló időszaki eredmény alig több mint kétötöde. A visszaesésben itt is meghatározó szerepe volt az alaptevékenységet reprezentáló kamateredmény zsugorodásának. A fióktelepek a bázisidőszakinál 43 százalékkal magasabb (4,6 milliárd forint) adózott eredményt értek el a felügyelet honlapján közzétett elemzés szerint.

Nem segít az árfolyamgát

A hitelintézetek nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hiteleinek hitelportfólión belüli aránya (szerződésszám alapján) a tavaly év végi 13,8 százalékról március végére 14,5 százalékra emelkedett. Ezen belül a vállalati szegmensben 17,1 százalékról 16,8 százalékra csökkent, a lakossági hitelek között viszont 16,2 százalékról 17,9 százalékra nőtt.
A devizában nyújtott, 90 napon túl késedelmes lakossági jelzáloghitelek aránya is emelkedett (18,9-ről 20,2 százalékra).

Az árfolyamgát rendszere tehát - részben a vártnál alacsonyabb részvétel miatt, részben amiatt, hogy a munkájukat/jövedelmüket elvesztőknek nem jelent megoldást az átmenetileg alacsonyabb törlesztő részlet sem - önmagában nem tudta megállítani a lakossági devizahitelek portfolió minőségének további romlását. Kedvezőtlen az is, hogy gyorsuló ütemben nő az éven túli késedelmek aránya - írja a PSZÁF elemzésében.

Tovább esett a hitelállomány

A hitelintézetek ügyfélhitel állományának zsugorodása márciusban is folytatódott. A bruttó hitelek visszaesésének üteme a februári 0,6 százalékról márciusban 1 százalékra módosult. Az állomány visszaesése a vállalati hiteleknél 1,1, a háztartások hiteleinél 0,6 százalékos volt. A lakossági hitelezés főbb szegmensei közül márciusban egyik sem tudott pozitív irányba elmozdulni. A felügyelet szerint a szociálpolitikai kedvezmény használt lakásokra tervezett esetleges kiterjesztése ("félszocpol") a kamattámogatással együtt várhatóan valóban bővíteni tudja majd a lakáshitelezést.

A hitelintézetek közvetlen külföldi finanszírozása a tavalyi csökkenés után az idei év eddigi hónapjaiban összességében szinten maradt; ezen belül a bankoknál csökkent, a fióktelepeknél pedig nőtt. 2012-ben a visszaszoruló hitelezésnél kisebb mértékben húzódott vissza a külföldi finanszírozás, idén pedig az eddigiekben szélesre nyílt az olló a hitelezés és a külföldi finanszírozás alakulása között, és a különbözettel közel azonos összegben növelte a hitelintézeti szektor a jegybanki eszköz és állampapír állományát.
Így a hitelintézetek eszközeinek 24,1 százaléka található szuverén eszközökben. Ennek több mint a felét jegybanki eszközök teszik ki, amelyek állománya márciusban 4,5 százalékkal, 3854 milliárd forintra nőtt. Az állomány 93,1 százaléka a jegybanki alapkamat mértékével kamatozó kéthetes MNB kötvény volt. Jelenleg az összes piacon levő kéthetes MNB kötvénynek mintegy háromnegyede van a hitelintézeteknél.

Nőtt a betétállomány

A hitelintézetek belföldi ügyfeleinek betétállománya márciusban úgy emelkedett 1,4 százalékkal, hogy a csökkenő betéti kamattrend mellett mind a bankok, mind a fióktelepek, mind a szövetkezeti hitelintézetek állománya nőtt. A vállalati betétek 2,7 százalékkal (csaknem 120 milliárd forinttal) emelkedtek, a növekedés a rövid lejáratú betéteknél, illetve a devizabetéteknél jelentős. A háztartási betétek eközben 1 százalékkal (mintegy 80 milliárd forinttal) csökkentek.

Ugyanebben az időszakban az állampapírok állománya a vállalatoknál mintegy 134 milliárd forinttal csökkent, a háztartásoknál viszont csaknem 72 milliárd forinttal nőtt, és a kamatozó eszközökbe fektető befektetési alapok jegyeinek vásárlását is lényegesen növelték a háztartások. A lakosság által vásárolható állampapírok hozama továbbra is többnyire - hosszabb lejáratokon egyértelműen - kedvezőbb volt a betéti kamatoknál, a elemzés szerint ez magyarázhatja a változást.