A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd este az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: a kormány az összevonásról szóló javaslatról nem kérte ki az ECB véleményét, de ha kikérte volna, azt a választ kapta volna, hogy ez ütközik az európai uniós alapszerződéssel. Nem maga az összevonás, hanem az, hogy ennek kapcsán nem lehet egy jegybankelnököt lefokozni; a csúcsszervezetet a jegybankelnöknek kell vezetnie - mutatott rá.
Simor András csak "tippelni" tud azzal kapcsolatban, hogy miről szól a kormány által tervezett jegybanktörvény-módosítás. Hozzátette: az alaptörvényből következik a módosítása, hiszen kétharmados, sarkalatos jogszabállyá változtatja, de a törvény szövegén ettől még nem kéne változtatni.
Remélem, hogy ez nem a 36 milliárd eurónyi jegybanki devizatartalékról szól - jegyezte meg Simor annak kapcsán, hogy Orbán Viktor egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy ezt a tartalékot használhatnák arra, hogy növekedési pályára állítsák az országot. "Egy ország van a világon ahol ez megtörtént, ez Argentína, ahol azért rúgták ki a jegybankelnököt, mert a kormány rá akarta tenni a kezét a devizatartalékra" - fogalmazott Simor. (Mint ismert, a 2002-es argentin államcsőd idején az infláció 60 százalékkal emelkedett, a munkanélküliség 22 százalékosra nőtt, a lakosság 45 százaléka pedig a hivatalos szegénységi küszöb alatti jövedelemből élt, miközben a sztrájkok és zavargások mindennaposak lettek.)
Simor emlékeztetett, hogy a jegybank számos technikai, szakmai módosítással egyetért, de nem ért egyet a jegybank irányításával kapcsolatos változtatásokkal, és ezekkel a jegybanktörvényt kötelezően véleményező Európai Központi Bank (ECB) sem.
Közölte: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban jelezte, a jegybanknak más, az angolszász modellhez hasonlóan kellene viselkednie, nemcsak az inflációra, hanem a növekedésre is fókuszálnia kellene. Ezzel kapcsolatban kifejtette: ez az elvárás nem következik sem az uniós alapszerződésből és a jegybanktörvényből sem.