Miközben a tanárok alacsony fizetésük miatt sztrájkoltak, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénzügyi kultúrájukról készült jelentést tett közzé márciusban – írja a Népszava.

A teljesebb kép kedvéért a felmérés készítői vizsgálták a válaszadó tanárok anyagi helyzetét is. A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással, amit a jelentés „rendkívül jó aránynak” tart.

Kapcsolódó

A hónapról hónapra élők alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségével, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénz hiányát. A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

A megtakarításokat – ezek átlagos összegére nem kérdeztek rá – elsősorban folyószámlán tartják a válaszadó tanárok, holott ott – állapítja meg a jelentés – az alacsony kamat és a kezelési költség miatt veszítenek értékükből. A tudatosabbak (vagy talán azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban tartják a spórolt pénzüket. 

A megkérdezett tanárok elsöprő többsége az általa oktatott szaktól függetlenül fontosnak tartotta a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatását. A többség úgy vélte, hogy leginkább a családi/egyéni háztartási költségvetés kapcsán tudnak ismereteket átadni, de igyekeznek felhívni a tanulók figyelmét a hitelfelvételi tudatosságra és a pénzügyi sérülékenység kockázatára is.

Pontosítás

A cikk megjelenése után az ÁSZ több pontosítást fűzött a cikkhez.

Eszerint A tanárok pénzügyi kultúrájának felmérése elemzés elkészítésében a számvevőszéken kívül további nyolc szervezet működött közre (Pénziránytű Alapítvány, Budapesti Metropolitan Egyetem, Gál Ferenc Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, OTP Fáy András Alapítvány, Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület, Budapesti Corvinus Egyetem és Szegedi Tudományegyetem)

Ez egy, a pénzügyi kultúrával kapcsolatos felmérés volt, amely a különböző szakon végzett pedagógusok pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárására irányult és általánosságban nem a tanárok anyagi helyzetét vizsgálta. Az elemzés rögzíti, hogy kutatás részeként a pedagógusok anyagi helyzetét „a megtakarítási lehetőségen, illetve szokásokon keresztül közelítette meg”.

Az elemzés vezetői összefoglalójában rögzíti, hogy a felmérés kapcsán „másik fontos eredmény, hogy bár a tanári átlagfizetés köztudottan alacsony, mégis a megkérdezettek 86 százalékának van megtakarítása” .

Az elemzés megállapításai kérdőíves felmérés eredményein alapulnak. A kérdőíves felmérés több mint 700 pedagógus önkéntes, anonim részvételével történt. Az elemzés már a vezetői összefoglaló részében rögzíti, hogy „az oktatókra vonatkozó kutatás hiánypótló jellegét az is mutatja, hogy az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudatosságot jeleznek, feltárva, hogy a felmérésben részt vevő tanárok pénzügyi tájékozottsága jobb, mint a felsőoktatásban, leginkább gazdasági-pénzügyi ismereteket

tanuló hallgatóké”. (elemzés 5. o.) Aki elolvasta az elemzést, annak a számára egyértelmű, hogy a tanárok olyan példaértékű, magas szintű pénzügyi tájékozottsággal és tudással rendelkeznek, amelyre érdemes építeni az oktatásban. Mindezekről a cikk szintén elmulaszt beszámolni, amely a hiteles és pontos tájékoztatáshoz való alapelvi követelményt sérti.