A brüsszeli találkozót követő sajtótájékoztatón Margrethe Vestager, az elnöklő dán miniszter hozzátette: ez lehetővé teszi a bizottságnak, hogy további lépéseket tegyen a Magyarország ellen túlzott deficit miatt folyó eljárásban. A végrehajtó testület a döntés nyomán várhatóan újabb ajánlásokat készít elő Magyarország számára.

Olli Rehn, a brüsszeli bizottság pénzügyi felelőse az ülésen megismételte a testület azon álláspontját, hogy a tavalyi és idén várható kedvező hiánymutató elsősorban egyszeri intézkedéseknek köszönhető, és nem garantál hosszabb távon fenntartható deficitkorlátozást.

A magyar delegációt vezető Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az MTI értesülései szerint a találkozón azt hangsúlyozta, hogy a kormány nehéz gazdasági helyzetet örökölt, az ország gazdasága nyomás alatt van, és ezért a hagyományostól eltérő intézkedéseket is kénytelen volt alkalmazni az államháztartás konszolidálásának érdekében. A magyar miniszter uniós források szerint azt is kiemelte, hogy az országban átfogó szerkezeti reform folyik, és ennek köszönhetően a szerkezeti egyenleg is javulni fog. Megerősítette azt is, hogy idén a hiány az előírt uniós küszöb alatt marad.

Feltett szándék a pénzügyi konszolidáció?

Az elnöklő Vestager dán miniszter megerősítette, hogy a magyar felszólalás szerint a kormánynak feltett szándéka a pénzügyi konszolidáció felé irányítani a gazdaságot. Hozzátette: a tavaly (jelentős részben a magyar EU-elnökség munkájának köszönhetően) életbe lépett új szabályok kedvező hangulatváltozást hoztak az unióban, és az új folyamatokban Magyarország is részt kíván venni.

Két hete közzétett - most miniszteri szinten is láttamozott - értékelésében az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy "Magyarország nem tett megfelelő előrelépést túlzott hiánya időben és fenntartható módon történő kiigazítása érdekében", ezért "a túlzott hiány esetén követendő eljárás következő szakaszának elindítására tesz javaslatot".

Rehn: itt az ideje a cselekvésnek

Rehn akkor azt is hangsúlyozta: a Magyarország elleni eljárás "nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége".

A biztos kedden elsősorban azt emelte ki, hogy Magyarország számára "itt az ideje a cselekvésnek", annak, hogy a gazdaság visszakerüljön a megfelelő kerékvágásba. Ez fontos annak érdekében is, hogy megkezdődjenek a közvetlen tárgyalások az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - tette hozzá.

Megerősítette ugyanakkor, hogy Magyarország a közelmúltban is tett erőfeszítéseket a konszolidáció érdekében. Ha euróövezeti országról lenne szó, a pénzügyi fegyelemről szóló új uniós szabályok értelmében a mostanihoz hasonló döntést követően automatikusan szankció, pénzügyi letét fizetésének kötelezettsége lépne életbe - jelezte Rehn a sajtótájékoztatón.

Eurózónán kívüli ország esetében a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetősége áll fenn, és a miniszterek mostani döntését követően a bizottság fontolóra veheti ezt az opciót - erősítette meg egy kérdésre válaszolva.

Az uniós miniszterek egyetértettek a bizottságnak azzal az értékelésével is, hogy Belgium, Málta, Ciprus és Lengyelország esetében nincs szükség további lépésekre az eljárásban, de továbbra is szorosan nyomon kell követni a költségvetés alakulását.