Az egészségügy lesz a legnagyobb csatamező a következő másfél évben - mondta a rendezvényen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint az átalakítás ellátásszervezői nézőpontból kell levezényelni, különben nem fog működni. Ha az ellátásszervezőnek nincs elég hatalma, akkor a döntéseit az intézményrendszer nem hajtja végre, erősítette meg ismét az általa szorgalmazott  kancellári rendszer bevezetésének szükségességét.

Nem csúszik a kancellári rendszer bevezetése

Cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint módosult volna a kancellári rendszer bevezetésének 2017 januári határideje, az államtitkár szerint mindössze a részletekről nem született még kormánydöntés.

Hivatalba lépéskori céljai - krónikus ellátás leválasztása, kancellári rendszer, új budapesti kórház, népegészségügyi szempontok érvényesítése, új minimumrendelet - még mindig állnak. Bár sokkal gyorsabban szeretett volna haladni, de nagy eredmény, hogy a célokat mindenkivel sikerült elfogadtatni, s amelyek kis szerencse, tempóérzék és sok szövetséges segítségével megvalósíthatók - mondta az államtitkár. Ónodi-Szűcs szerint az elmúlt 20 év egészségügyi reformjai azért nem működtek, mert a fiskális szempontok domináltak, míg most a betegbiztonság a vezérelv.

Jönnek az emelt szintű ápolási ágyak

A szociális ellátórendszer  rendszer leválasztásának első ütemében  4-5 ezer emelt szintű ápolási ágy épül ki a szociális ellátórendszer részeként. A Budapest-projektben az új fővárosi szuperkórházak közül kettőről, a Honvédkórház és Egyesített Szent István Szent Lászlóról már döntés született, miként arról is, hogy az új beruházás Kelenföld környékén valósul meg. A Szent János és Kútvölgyi kórház együttesére viszont nem tekintenek szuperkórházi helyszínként, az odajutás korlátos volta miatt - mondta az államtitkár.

A szakmai minimumrendeleten és az új népegészségügyi programon pedig az ÁNTSZ dolgozik ezerrel - fogalmazott Ónodi-Szűcs.

A fórumon elhangzott, az idei augusztusi finanszírozási változások eredményeként a járóbetegek két tűz közé kerültek, kiszorulnak a kórházakból, a szakrendelőkben pedig egyes szakmákban nagyon sokára kapnak időpontot. A felvetésre Kiss Zsolt, az OEP megbízott főigazgatója elmondta: 2017-től fokozatosan bevezetnének egy a kórházi várólista rendszeréhez hasonló, online betegfogadási rendszert, amely segít megmutatni, milyen pontokon kell célzottan beavatkozni a várakozás lerövidítéséhez.

Hogy a finanszírozás változtatása valójában hogyan hat az egyes intézmények bevételeire, csak két-három hónap múlva fog kiderülni, azt azonban már most is látni, elég nagyok az eltérések az intézmények között. Az olyan ellátók, amelyek a szolgáltatási portfóliójuk miatt rosszul járnak, kompenzációt kapnak, pedig ideje lenne felvállalni, hogy ha egy intézmény a preferált irányba tart, az jobban járjon - erről már Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) elnöke beszélt.

Mit mond a szakszövetség?

A Járóbeteg Szakellátási Szövetség közgyűlése állásfoglalásban összegzi a kritikus pontokat. Eszerint továbbra is jelentős a lemaradás az egészségügy finanszírozásában a visegrádi országokhoz képest, ezért az alapdíjak legalább további 15 százalékos, 2,07 forintra történő emelését javasolják. Az alapellátás és a szakellátás számára olyan ösztönzők bevezetését szorgalmazzák, amelyek lehetővé tennék, hogy mind több beteget kórházon kívül lehessen ellátni.

A szakellátásra háruló növekvő terhek ellensúlyozására a háziorvosi kompetenciák kiterjesztését, a beutalási, receptírási rend reformját sürgetik. Javasolják az OEP függetlenségének meghagyását és szolgáltatásvásárlói szerepbe helyezését. Béremelést, a képzés erősítését és a munkakörülmények javítását szorgalmazzák az  elvándorlás fékezése érdekében.

A hírek szerint kompromisszumos megoldás készül az OEP átalakítására, egyfajta NAV-modellhez hasonló jöhet létre, s elképzelhető, hogy a szervezet funkcióinak jelentős része megmarad. Az Országos Tisztiorvosi Hivatalért azonban még megy a harc.