A megkérdezettek az oktatás helyzetét látják hazánk második legnagyobb problémájának (19 százalék), az egészségügy helyzete (32 után); megelőzve az alacsony bérek (12 százalék), az elszegényedés (8 százalék), a munkaerőhiány (8 százalék) problémáját, és a menekülthelyzetet (7 százalék).

Az oktatási rendszerben tapasztalt állapotokkal 38 százalék elégedetlen, 37 százalék elégedett, azonban az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében többségben vannak az elégedetlenek.

Kapcsolódó

Minden második válaszadó szerint az elmúlt években inkább romlott az állami oktatás állapota, és csak minden negyedik mondta azt, hogy inkább javult. Itt is a Fidesz szavazók azok, akik másként gondolkodnak, körükben többségben vannak (58 százalék) azok, akik szerint javultak az állapotok az állami oktatásban, míg a többi párt szavazói és a bizonytalanok szerint inkább romlottak. Továbbá, minél nagyobb településen lakik valaki, annál kevésbé gondolja úgy, hogy javult az állami oktatás állapota - állapítja meg a felmérés.

A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) szerint túl sok az iskolában elsajátítandó tananyag mennyisége, negyedük szerint épp megfelelő, míg mindössze 7 százalék említi azt, hogy túl kevés. Ebben a kérdésben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, de azok között, akiknek van iskoláskorú gyermeke vagy unokája, többen vannak, akik úgy látják, hogy túl sok a tananyag (61 százalék), mint akinek nincs (49 százalék).

A válaszadók többsége (54 százalék) szerint több praktikus, a mindennapi életben, munkában használható készséget és kevesebb lexikális tudást kellene adnia az iskoláknak, míg csupán a megkérdezettek 15 százaléka gondolja ezt fordítva.

Ebben a kérdésben is minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, azonban leginkább a diplomások, az egyéb pártok szavazói, az érettségizettek, a Jobbik, az MSZP szavazók és a bizonytalanok vélik úgy, hogy a készségekből többet kellene adnia az iskoláknak.

A megkérdezettek háromnegyede szerint túlterheltek a gyerekek az iskolában, míg kétharmaduk szerint a tanárok is túlterheltek. Mindkét kérdésben hasonlóan gondolkodik minden vizsgált társadalmi csoport.

A megkérdezettek többsége szerint a pedagógusok fizetése alacsonyabb az elvárhatónál (40 százalék), míg negyedük szerint éppen megfelelő (28 százalék), mindössze 5 százalék gondolja úgy, hogy magasabb az elvárhatónál.

A válaszadók több mint fele úgy látja, hogy úgy érhető el magasabb színvonal az oktatásban, hogy az iskolás és a tanárok minél inkább önállóan dönthetnek a tananyagról és az oktatási módszerekről. Ezzel szemben a megkérdezettek negyede szerint akkor magasabb az oktatás színvonala, hogy központilag meghatározott egységes tananyag és módszerek alapján zajlik az oktatás.

Minden vizsgált társadalmi csoport szerint magasabb oktatói és intézményi önállóság a célravezetőbb.

A válaszadók majd' kétharmada (58 százalék) nem tartja helyesnek, hogy a pedagógusok csak korlátozott számú tankönyv közül választhatnak, míg csupán negyedük (26 százalék) helyesli ezt.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (53 százalék) szerint az állami oktatás jelenlegi állapotáért a kormány a felelős, míg mindössze 3 százalék tartja felelősnek az iskolákat, tanárokat. Tíz olyan szülőből négy, akinek állami iskolába jár a gyermeke, átíratná gyermekét alternatív iskolába, ha megtehetné.

Fotó: Pixabay