Az erdészetek és a halászat - noha az uniós agrártámogatásokból mindkét ágazat több milliárd forintnyi támogatást kapott az utóbbi években tevékenysége folytatására, fejlesztésére - egyaránt ki van zárva az agrár-kárenyhítési alapból. Amint azt Gőgös Zoltántól, az agrártárca ügyvezető államtitkárától megtudtuk, a két ágazat kizárása volt a feltétele az uniós jóváhagyásnak a rendszer létrehozásakor. Ennek tükrében kissé reménytelennek tűnik a Haltermelők Országos Szövetségének kezdeményezése, mellyel a megalakuló kormány agrárvezetésénél szeretné elérni, hogy bekerülhessen az ágazat az agrár-kárenyhítési rendszerbe.

A Bakony erdeit végigtaroló vihar az első becslések alapján, és tüzifaáron számolva is több százmillió forintos veszteséget okozhatott, nem is beszélve a speciális körülmények miatt 15-20 százalékkal drágább kitermelésről és az újratelepítési kötelezettség miatti újabb költségekről.

A kárfelmérés jelenleg is zajlik (bővebben a keddi Napi Gazdaságban írunk e témáról), azonban a veszteség mértékét az is befolyásolja, hogy milyen gyorsan tudják letermelni a kidőlt faanyagot az erdészetek. A magánerdő tulajdonosok szerint az újratelepítési kötelezettség teljesítését jelentősen megkönnyítené, ha az FVM újra megnyitná az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program erdészeti potenciál megújítása elnevezésű támogatási jogcímét, mivel íg forráshoz juthatnának a viszonylag kevés likvid tőkével rendelkező erdőtulajdonosok.

Elméletben persze lehetséges, hogy ez a jogcím újra megnyíljon, azonban az eredetileg az erdők megújítására szánt keretet már felhasználták az előző támogatás igénylési időszakban a jogosultak, ezért csak más jogcímektől való átcsoportosítással lehetne ezt a kérést teljesíteni, erről azonban már csak az új kormány dönthet - mondta Gőgös Zoltán.

A képet az is árnyalja, hogy épp a közelmúltban tett közzé a MEGOSZ egy nyílt levelet, amelyben az ÚMVP kifizető ügynökségét, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt bírálja épp e jogcím támogatásainak kifizetése kapcsán. A 2008-ban meghirdetett támogatás volt hivatott 2007-ben bekövetkezett károk - aszály, fagykár, széltörés, erdei tüzek - enyhítésére is.

A MEGOSZ szerint a beérkezett, kevesebb, mint 100 jogos és határozattal elfogadott igényt még a mai napig sem fizette ki az MVH maradéktalanul, pedig abban a körben még 2007-es tavaszi aszálykárok mérséklésére is volt támogatott igény. Legutóbb épp 2009 decemberében kapott ígéretet a szövetség az FVM-től legkésőbb idén januári teljesítésre.


Az üzleti biztosítók egyrészt a biztosítandó értékek felmérésének nehézségei - például az időjárásnak kitett erdőterületek nagysága, a tóban lévő eladható halak száma, vagy pedig az állóeszközérték mértéke - miatt vagy nem is kínálnak ezen ágazatoknak biztosítási konstrukciókat, vagy, mint a haltermelőknél, a kockázatközösséget alkotók viszonylag kis száma miatt vállalhatatlanul nagy díjakat szabnak. Igaz, az agrár-kárenyhítési alap hatálya sem terjed ki az árvíz okozta károkra, csak a belvíz által okozta hozamkiesést kompenzálja valamelyest.

Elméletileg a kormánynak van lehetősége az árvíz utáni kárenyhítésre - feltéve, hogy a kár nem ártéren lévő területekben, létesítményekben esett - költségvetési, vagy uniós forrást felhasználva, azonban ennek igénybe vételére az agrártárcának nincs jogosítványa. Az uniós segítséget, amit Lengyelország már kért, csak a kormány igényelheti a kárfelmérést követően - mondta Gőgös Zoltán.

Idén egyébként várhatóan kevesebb pénz áll majd rendelkezésre az agrár-kárenyhítési alapban. Az államtitkár szerint nagyjából 4,5 milliárd forintot lehet majd szétosztani. Ez a rendszerben kötelezően benn lévő, és az önként csatlakozott őstermelők befizetéseiből, illetve az ugyanekkora nagyságú állami hozzájárulásból adódik össze, és az eredeti elképzelések szerint az egyes években fel nem használt összegek folyamatosan halmozónak majd - azonban létrehozása óta még egy olyan év sem volt, amikor ne kellett volna nagyobb részét kifizetni kárenyhítésként. Tavaly a rendelkezésre álló összeg még meghaladta az ötmilliárd forintot, mivel akkor még volt némi maradvány az alapban, azonban az elmúlt év eseményei miatt teljesen felhasználták a keretet. Sőt jócskán túl is igényelték a termelők, és az FVM, bár lobbizott érte, nem tudott jóváhagyást szerezni a költségvetési pótlólagos befizetésre.

Az idei keret aligha fedezi majd a gazdálkodók kárát, figyelembe véve, hogy a belvíz egyes területeket év eleje óta károsít, illetve a mostani vihar okozta károk nagyságát a kertészetben, a szőlőkben, illetve az esőzések hatására belvízzel elöntött 70-100 ezer hektárnyi vetést, szántót, továbbá az átnedvesedett talaj miatt a tavaszi vetések, növényvédelmi munkák csúszásából adódó hozam- és jövedelemveszteséget is.

A kárigényeket egyébként is csak az ősszel lehet majd benyújtani, amikorra biztosan felmérhetővé válik a terméskiesés. Addig azonban még sok minden történhet, az időjárás szeszélyességét figyelembe véve újabb káresemények is. Egyelőre azonban a gazdálkodók egyik legfontosabb feladata, hogy mielőbb jelezzék a károkat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak, és beszerezzék a vis maior bejelentések utáni hatósági igazolást, mivel így megelőzhető, hogy kizárják őket a terület alapú támogatásból a feltételek nem teljesítése miatt - hívta fel a figyelmet Gőgös Zoltán.