Január 1-jétől 27-ről 5 százalékra csökkent az étkezési halak forgalmi adója. A lépéssel a kormány célja egyértelmű: elérje, hogy a nulla körüli szintről az érzékelhető tartományba kerüljön a magyar halfogyasztás.
Erre szükség is van, hiszen az uniós adatok szerint miközben a magyarok 6 kiló halat esznek évente (2016-es adat) addig az uniós átlag ennél jóval több, egészen pontosan 25,5 kilogramm. Ennek megfelelően, amíg a magyarok évente valamivel több, mint 5 ezer forintot költenek erre a célra, addig az uniós átlagpolgár ennek pont 10-szeresét.
Kapcsolódó
Az adatok azt is mutatják, hogy a magyarok eszik szinte a legkevesebb halat az EU-ban, a következő szereplő Bulgáriában is hasonlóan kb. 6 kilogramm hal jut az asztalra évente, míg a listavezető portugáloknál ugyanez a szám 55,3 kilogramm.
A januári lépésnek hála pedig már csökkent is a hal ára az üzletekben, vannak helyek, ahol akár 22 százalékos áresést mértek. A nagy kérdés tehát az, hogyha eddig nem sikerült felpörgetni a halfogyasztást, akkor most sikerül-e ezzel a lépéssel.
"Az áfa csökkentést úgy vártuk már, mint a megváltót. Nemcsak azért volt fontos, mert ezáltal csökkennek az árak, hanem mert ez a szektor kifehéredését is magával hozhatja" - közölte a Napi.hu megkeresésére Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. Mint mondta, a KSH adatai szerint az iparág mindössze 4,5 százalékos nyereségrátával dolgozik. "El tudja képzelni, mennyit jelent ilyen helyzetben egy ekkora áfacsökkentés?" - tette fel a költői kérdést Lévai, majd egyből meg is válaszolta: ezután már lényegesen kevesebb lesz az olyan tényező, ami adócsalásra fogja serkenteni a termelőket.
Szavai szerint azért is szükség volt az áfa csökkentésre, mert amíg a mezőgazdaság többi része területhez, vagy termeléshez köthető állami támogatást kap, addig a halászok semmilyent. "Sajnálatunkra az EU tengerhalászati alapjához lettünk besorolva, így kimaradtunk a támogatásokból, még úgy is, hogy a legtöbb védett állatfaj, az összes 76 százaléka a vizeinkhez köthető" - mondta a szóvivő, aki szerint az is az áfacsökkentés pozitív hatása között van, hogy ezáltal nőhetnek a horgászati vízterületekre történő kihelyezések. Számítások szerint 700 tonnával nőhet az ilyen célból történő halkihelyezés.
Van még tér a javulásra
A karácsonyi időszak előtt nemcsak a vásárlók, hanem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) is odafigyelt a halárusító helyekre. Összesen 73 helyet ellenőriztek és rossz hír, hogy összesen 1 532 kilogramm halat és halterméket kellett kivonni a forgalomból.A legnagyobb mennyiségű igazolatlan eredetű halat és halterméket (471 kg) egy ráckevei halszaküzletben találták az ellenőrök. Ugyancsak jelentős mennyiségű, 397,96 kg súlyú igazolatlan eredetű halat és halterméket foglaltak le a halőrök egy őstermelőnél, akinél további mintegy 1,5 tonna nem saját termelésből származó élő halat is találtak.Ráadásul miután az ügyfél őstermelői tevékenységében nem szerepelt a halértékesítés, illetve a -feldolgozás, így a szakemberek a helyszínen visszatartották az őstermelői igazolványát. Mivel az őstermelők kizárólag saját termelésű terméket árulhatnak, így az élő halakat még számla birtokában sem kínálhatta eladásra jogszerűen. Az érintett személy elismerte, hogy viszonteladóként értékesít őstermelői igazolvánnyal, ezért ellene nemcsak halgazdálkodási, hanem földművelésügyi hatósági eljárás is indul.A szervezet közleménye megjegyzi azt is, hogy 2017-ben összesen több mint 2 500 kilogramm nem nyomon követhető hal és haltermék került ki a kereskedelmi forgalomból Magyarországon.És hogy ezáltal nőhet-e a fogyasztás? Lévai szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a haltermelők és a boltok átadják a fogyasztóknak az áfa csökkentésből származó előnyt, ez pedig érezhetően növelheti a fogyasztást. A legnagyobb probléma nemcsak az árral van a szakember szerint. A halászat lemaradt a korszerű halfeldolgozás fejlesztésével. Az 1980-as évektől kezdve, amikor a nők egyre nagyobb számban megjelentek a munkaerőpiacon, szükség lett volna a korszerű konyha technológiának megfelelő feldolgozott termékekre. Egyre kevesebb idő maradt ugyanis a főzésre, így a szakmának igyekeznie kellett volna, hogy felzárkózzon a többi élelmiszeripari termékhez. "Egy mai 30-as, panelben lakótól nem lehet elvárni, hogy otthon megpucolja és kibelezze a halat pikkellyel és vérrel borítva el az egész konyhát. Ezt észre kell venni és tempót kell váltani a halfeldolgozásban." - fogalmazott Lévai.
Elmondása szerint a magyar haltermelés 20 százalékát dolgozzák jelenleg fel, ezt legalább 30-40 százalékra kellene feltolni ahhoz, hogy több hal kerüljön az asztalra. Ezen kívül a szakember szerint "több kis halas bisztró, halsütő, értékesítési pont" kellene. "Kicsit kétség kívül elaludt az ágazat, azonban a halászat most a gyorsítás időszakában van, amit az is segít, hogy az uniós támogatások felosztása során a feldolgozást helyezték előtérbe. Ha ezek az új halfeldolgozó egységek termelni kezdenek, ez jótékonyan hat a fogyasztásra és az alapanyag termelés szintjén megvalósulhat egy korszerű integrált haltermelés".
Márpedig a halfogyasztás elterjedése pozitív népegészségügyi hatásokkal járna Lévai szerint, hiszen így több fehérje kerülne a szervezetünkbe. "A fejünkkel dolgozunk, annak pedig nem véres marhahús és hamburger kell" - fogalmazott ezzel kapcsolatban a szóvivő.
Szerinte annak, hogy a halfogyasztás ilyen alacsony szinten van hazánkban, főként a történelmi okai vannak. "A hal a szegény ember étele volt, hacsak nem tradicionálisan halfogyasztó térségbe, például Bajára, vagy Szegedre született valaki. Magyarországon a Tisza szabályozása előtt fogyasztottunk sok halat, hiszen akkor a belső víztereken, tavakon rengeteg halat lehetett ingyen kifogni, miközben például a nyúl leöléséért komoly büntetés járt." - fogalmazott. Lévai összességében optimista, szerinte jó irányba haladunk, hiszen a statisztikák szerint egyre kevesebb húst és egyre több halat fogyasztunk. Igaz, az arányok még nagyon el vannak tolódva, de egyre több az olyan fogyasztó, amely igényli a halat.
Így látja az átlagember
A téma pedig úgy néz ki olvasóinkat is érdekelte. A Facebook-oldalunkre feltett kérdésre sok reakció és számos komment érkezett. A kérdésünk úgy szólt, hogy az áfacsökkentés miatt Ön vesz-e több halat. A válaszadók meglehetősen egy irányba húztak, 69 százalékuk mondta, hogyha tényleg olcsóbb lesz a hal, akkor többet fog belőle vásárolni. Húsz százalék nyilatkozott úgy, hogy amíg olcsóbb a csirke és a sertés, addig azt fog venni, míg a maradék 11 százalék egyszerűen közölte, hogy nem szereti a halat.
A kérdéshez sok hozzászólás érkezett, az egyik legnépszerűbb Istváné volt, aki azt írta, hogy "eddig is megvettem. De az, hogy olcsóbb, meddig? Ameddig a csirke volt? Mert már az is drágább, mint az áfacsökkentés előtt volt. Mindenki profitra dolgozik. A vásárló meg így is-úgy is megveszi. Erre apellálnak."
Népszerű volt még János kommentje is: "Nevetséges! Ahhoz, hogy több halat egyenek a kínálatot sem ártana bővíteni! Még a nagy áruház láncoknál is nevetséges a kínálat! Néhány még nem kiszenvedett 35 dkg-os pontyon kívül választék majdnem zéró! nyolc-tíz évvel ezelőtt még volt remény kárászra, törpe harcsára igaz nemesebb halakra akkor sem! Egyszóval ez így, mármint ez a hal gazdálkodás itt Magyarországon nevetséges! Ráolvasással nem lesz kelendőbb a 3000Ft-oshal, ha a nem létezőt kínálják majd 2500-ért!" Ide kapcsolódik Ferenc kommentje, aki szerint megint a boltok jártak jól: "2016 decemberében volt ilyen ára a pontynak. 2017 februárban már 2400 ft volt. Most vissza vitték a 2016-os árra, de az áfa elengedés miatt a bolt járt jól." Ibolya szerint sem látszik az áfacsökkentés: "A hír kamu-mamu!!!Menj ki a piacokra,boltokba ,csarnokokba ugyan annyiba kerül!!!2018.01.08.!!!!!!!"
Zoltánné pedig de egy horgászokat érintő problémát osztott meg olvasóinkkal: "A mi pecás család vagyunk, de már a folyokban is alig van hal választék. Keszeget pl nem is láttunk az idén sem a szabadstrandon sem a nagy dunán. Törpeharcsával van tele a szabadstrand is.2 helyen voltunk pecás nyaraláson Abátszalókon, és a Matyi halastón. Tele volt mind a 2 hely törpeharcsával. Ahoz képest hogy elég drágák a napi és az éves jegyek, nem igazán lehet halat fogni."
Van, aki viszont talál jó halat, ilyen volt Tibor is: "Még szeptember körül...kiszúrtam, hogy a halas pultban busának félrecímkézett afrikai harcsa volt 1700-ért. Megvettem az egészet, még most is van belőle, pedig szeretjük nagyon." Zsuzsának pedig épp a választékkal van gondja: "Imádom a halat, de a jó hal megfizethetetlen. amellett vettem lazacot, annyi zsír sült ki belőle, mint a szalonnából. Érdekes, a norvég lazac nem ilyen totál zsíros!!!"
Volt, aki a fagyasztott halakra panaszkodott: "A fagyasztott halakat nem hozzáadott vizzel fagyasztanák vagy is ilyet nem forgalmaznának már azzal növekedne a hal fogyasztás. Drága pénzen vizet vesz az ember." Katalin is így érzi, sőt: "az hagyján, de felolvadás után felmosóronggyá váló izét főz vagy süt.... A hal az az étel,ami CSAK friss állapotban nevezhető gasztronómiai tényezőnek. Az egyéb felhozatal a népélelmezés tárgykörbe tartozik. De mégse, mert így is brutális az ára. A budakalászi ....-ban csak nájlon bugyiba csomagolt halnak látszó tárgyakat lehet kapni, esetleg besüppedt,megtört szemű szlovák pisztrángszerű elhunytat. Egy héten többször is ennénk, de ebből a választékból kösz nem."
Mária pedig azt írta, hogy "én biztosan vennék halat legalább havonta, ha nem lenne annyira drága. De nem ártana kínálatot is mutatni, nemcsak 1-2 féle halat mutatni elvétve. Ki ad 1 kg. halért, 6 ezer forintot, hát - nem sokan engedhetik meg maguknak. Nagyon sokan szeretjük a halat, de emiatt nemigazán lehet megfizetni, és ezért nincs annyi fogyasztás." Ehhez kapcsolódóan pedig többen felvetették, hogy a hús áfájának csökkentésekor kapott árengedmény is eltűnt azóta a boltokban és félelmüknek adtak hangot, hogy ez így lesz a hal esetében is. Jó példa erre Ferenc kommentje: "Jah, karácsony előtt az egekig felvitték, most meg hírtelen amikor kutya sem veszi, olcsóbb lett, szokásos. Amúgy meg nem hinném, hogy a "csoda" 2 hétnél tovább tartana, ugyanannyi lesz mint előtte majd figyeljék meg, ahogy idáig bárminek levitték az áfáját, az drágább lett mint azelőtt volt." Vagy Ernőé: "A hal ára (ponty esetében)2016-hoz képest 2017-re majdnem duplájára nőtt,1120 Ft-ról 2010 Ft-ra ami Karácsonyra 2300 Ft-ra drágult. Az ÁFA csökkentés után az áruházak szerint a ponty ára 1900-2000 Ft lesz. Hurrá??? Kiskörét úgy reklámozzák , hogy "Kisköre a Tisza-tó fővárosa!" Mit gondoltok , Kiskörén lehet Tiszai halat venni?"
Ugyanakkor az is biztos, hogy nem mindenkit érint a kérdés, így van ezzel Imre: "a hal nem ér ennyit. Pucolás,tisztítás után fele marad több értéktelen része van.1kg hasznos hal hús,2300ft. ennyiért veszek birkát,marhát,baromfit stb." és Kálmán is: "Ingyen adnák akkor sem kellene"
És végül búcsúzzunk Gyula kommentjével: "Nem tudom ki emlékszik! " Mondja marha miért oly bús? Olcsóbb a hal mint a hús !""
Ön hogy látja? Fog több halat fogyasztani?