2000-ben még ötmillió dollárba került egy kis cég ötletének a világpiacra vitele, ma ez már gyakorlatilag nem igényel befektetést - mondta Pongrácz Ferenc, az IBM Magyarország dél-kelet-európai üzletfejlesztési igazgatója. Az ötletből már órák alatt termék lehet, a gazdaság működése átalakult. A belépési korlátok lebontásával, az együttműködés egyszerűbbé válásával egyre több vállalkozás alakulhat, ezek száma elérheti az egymilliárdot a következő években, köszönhetően a technológia átalakulásnak. Ez a technológia elérhető Magyarországon is, a kulturális emberi korlátokat kell lebontani - mondta Pongrácz Ferenc.

A startup társaságok nem egyszerűen induló vállalkozások, hanem olyan cégek, amelyek hatalmas növekedési pálya előtt állnak, köszönhetően új termékeiknek, amelyek új fogyasztói szokásokat alakítanak ki. A pénzügyi válság megviselte a hagyományos üzleti struktúrákat, a technológia fejlődése új lehetőségek nyit meg a cég előtt. A kockázati befektetők azokat a cégeket keresik, amelyek szellemi potenciálban felveszik a versenyt a nagy cégekkel, és képesek diktálni a piacnak.

Kapcsolódó

Egy nagyvállalat innovációs potenciálja óriási, de korlátok közé szorított - míg egy kis cég könnyen válthat terméket, ötletet. Az Angry Birds számítógépes játék fejlesztőinek ez a program volt az első sikeres fejlesztése, amit megelőzött hatvan elvetélt ötlet. Ezt a sikertelenséget egy hagyományos cég nem engedhette volna meg magának - fejtegette Oszkó Péter, az OXO Labs Kft. alapítója, vezetője.

A kockázati befektető olyan cégeket keres, amelyek átírják a piaci szabályokat. A befektetők ahhoz értenek, hogy felmérjék az adott startup cég potenciális lehetőségeit, vagyis közhelyszerűen fogalmazva csapatokat keresnek, de nem termékeket. Az ötlet csak az induláshoz elegendő, minden más a cég képességeitől függ. Természetesen mind a fejlesztő, mind a befektető tévedhet, hisz ismeretlen új piacokra keresnek termékeket. Az esetek többségében a befektetők döntései nem jönnek be, ilyenkor a siker azon múlik, hogy a fejlesztők képesek-e újrapozicionálni a terméküket, ötletüket. Sokszor a projekt induláskor teljesen más a kitűzött cél, mint a sikeres eredmény, a siker záloga az alkalmazkodás - mondta Oszkó Péter előadásában.

Megy ez uniós támogatás nélkül is

Széles palettán szóródtak a vélemények, hogy szükséges-e a hazai startup-piac támogatása uniós vagy állami pénzekből. Pongrácz szerint nem kell uniós támogatás, Budapestnek enélkül is nagyon jó adottságai vannak az innovációra. Manapság az internetkávézókban megvan a startupperek kritikus tömege, többek közt az itt lakó külföldieknek köszönhetően. Csak kormányzati akarattal nem oldható meg a startup-fővárossá válás, de szabályozói oldalon fontos állami lépésekre van szükség. Van egy kép a magyarokban a magyar géniuszról, ennek ellenére nem vagyunk vállalkozó nemzet, de a kevés kiemelkedőt kell megtalálni - mondta az IBM Magyarország üzletfejlesztési igazgatója.

Oszkó ezzel szemben azzal érvelt, hogy 2010 környékén nem volt befektető, aki kockáztatta volna pénzét startupokban, tehát az uniós források arra jók, hogy mozgósítsák a magántőkét. Eljöhet az idő, amikor már nem lesz szükség uniós támogatásokra. Az uniós források hatására megmozdultak a magánbefektetők - ez egy adrenalin-injekció volt, de nem lehet folyamatos injekciókon tartani a piacot - tette hozzá.

Az OXO Labs Kft. vezetője szerint akkor lehet Magyarország a régió vezető startup központja, ha az állam, a politika nem települ erre rá. Nem lettünk sem logisztikai központ, sem pénzügyi központ, ezért a startup kérdést ki kell vonni a politika vonzásköréből. Az államnak az oktatási rendszerben van teendője, megszüntetve a szolgalelkű emberek nevelését. Nem leszünk régiós központ, mert más város is erre törekszik, a cél az, hogy versenyben legyünk. Öt év alatt olyan eredményeket értek el a magyar startupok, amire akkor nem lehetett számítani, de a nagy eredmények még váratnak magukra.

Lesz-e magyar csoda?

A startup piac beindításához szükségesek még állami és uniós források. Nem látni, hogy öt év múlva a Szilícium-völgyből hozzánk járnak majd tanulni, de lehet, hogy lesz 5000 olyan cég, aki képes lesz megjelenni a nemzetközi piacon - mondta Lonkai Márton, a Pontolo.hu Kft. alapítója. A startupok állandó versenyben vannak, ugyanazon a problémán a világ számos pontján egyidejűleg dolgoznak, így nincs értelme magyar startupról beszélni, a sikeresek kilépnek a világpiacra.

Az EU források torzítanak, az uniós pályázatok büdösek - hökkentette meg a hallgatóságot Zsembery Levente. Az X-Ventures Alpha Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnöke szerint ugyanis régen rossz, ha egy pályázó azzal foglalkozik, hogy megfeleljen a piacon kívüli (uniós) elvárásoknak. Ennek ellenére a piac beindításához kellenek az állami támogatások a korai fázisban. A magyar nemzet nem egy vállalkozó típusú társadalom, most a mohát ültetjük a sivatagban; már lehet, hogy megszületett az a magyar generáció, akik sikeres startupperek lesznek, de ehhez a sivatagból erdőt kell csinálni - ezen nagyon sokan dolgoznak, de a magyar startup-csodára még egy kicsit várni kell - vélekedett Zsembery.