Azt látjuk, hogy az elmúlt években a főbb partereink színeváltozáson mentek keresztül: úgy tűnik, mintha egyre akadékoskodóbb, kötözködőbb lenne az EU, miközben egykori gyarmatosítónk, az orosz medve mosolya egyre szélesebb, holott egyikük sem változott - fogalmazott előadásában Balázs Péter, a CEU professzora, az Európai Bizottság volt tagja az 52. közgazdász vándorgyűlésen.

Úgy vélte, mindenkinek, aki kapcsolatban van az EU-val, három forgatókönyvre kell felkészülnie, vagyis kidolgoznia, hogy mit tesz akkor, ha az az európai integráció fellendül, szinten marad, vagy hanyatlik.

Balázs szerint a fellendülés jele a stabilizálódás, a fiskális egységgel, a versenyképesség javulásával, a belső közlekedési és energiahálózatok kiépülésével, valamint azzal, hogy a centrum képes magával vinni és finanszírozni a belső perifériát, azaz minket is, a bővülés a Balkánon folytatódik, Oroszországgal és Törökországgal pedig  stratégiai dialógus indul. A szinten maradásnak - ez zajlik most - nincsenek látványos jelei, minden a megszokott kerékvágásban zajlik. A hanyatlást viszont látványos események kísérnék: az euróövezet fellazul, akár szét is esik, a legerősebb tagállamok szűkebb csoport(okb)an előre menekülnek, az unió bővítése leáll, a közös közlekedési és energiahálózat kiépülése elakad, ritkulnak illetve alacsonyabb szintűek lesznek az EU tagállamainak találkozói.

A magyar kormányzat jelenleg minden erejével a harmadik forgatókönyvre próbál válaszolni, holott az nem következett be, jelei sincsenek - fogalmazott a Bajnai-kormány volt külügyminisztere. Hozzátette: az országnak az első forgatókönyv áll érdekében, de ezért nem tesz semmit, viszont ha megvalósul, szívesen zsebre vágja a hasznot.

Megállapította: jogi intézmények tekintetében jobban sikerült a visszatérés Európába, de az uniós csatlakozással kapcsolatos társadalmi, politikai felzárkózási kísérlet zátonyra futott, a kormányzó többség az európai modellt - nem az EU-tagságot - mindinkább megkérdőjelezi és a saját különutas politikáját állítja be nemzeti érdekként. Ez utóbbi dacára továbbra is kapja Magyarország az uniós forrásokat, szabadon mozoghatunk és vállalhatunk munkát az EU-ban, ám a kormány ezt időnként kockára teszi akkor, amikor a jogok és kötelezettségek peremén táncol, az uniót pedig távoli külügyi témaként kezeli.

Az EU hibáztatása nem segíti Magyarországot, a kívülállás politikája távolít minket a jóléttől - fogalmazott Balázs. Márpedig makrogazdasági téren sem sikerült közelednünk az unió mindenkori átlagához - Csehország és Szlovénia (más jóléti szinten ugyan - a szerk.) hasonló cipőben jár, miközben a lengyel, a szlovák és a román gazdaság látványos előrelépést mutatott fel. Az egy főre jutó magyar GDP esetében az EU-átlaghoz viszonyítva 2003 óta lényegében nem történt változás, szemben a lengyel, szlovák és román érték mintegy 20 százalékpontos emelkedésével. A háztartások fogyasztása itt csökkent, az államadósság GDP-arányosan 53 százalékról 80 százalék fölé nőtt, drámai forintleértékelődés zajlott le, a beruházási ráta zuhant, félmillió magyar dolgozik Nyugaton - sorolta a CEU professzora hozzátéve, hogy a 28 tagországból már 23-an vannak előttünk.