Az Európai Bizottságnak múlt héten megküldött konvergenciaprogramban a kormány 2015-re 2,4, jövőre pedig 2,0 százalékos hiánycélt határozott meg. Kondrát Zsolt szerint az adóbevételek vélhetően a fehéredés miatt gyorsabban nőnek, mint ami a bruttó hazai termék (GDP) vagy a fogyasztás növekedéséből adódna, de az áfa-bevételek fogyasztás feletti növekedési többlete várhatóan kisebb lesz a következő években, hiába folytatódik az adóelkerülés visszaszorulása.

Az MKB elemzője a kormány előrejelzésénél lassabb adósságráta-csökkenést vár a következő 2 évben. Amennyiben a forint árfolyama várakozásának megfelelően tovább gyengül, és a hozamok is emelkedésnek indulnak, akkor szerinte az adósságráta "beragadhat" 75 százalék környékén. Az adósságráta szerinte tovább mérséklődik 2015-16-ban, de a konvergenciaprogramtól eltérően a csökkenés üteme mérsékeltebb lehet.

Kondrát Zsolt a múltbeli tapasztalatok és az aktuális trendek alapján nem tartja reálisnak a konvergenciaprogramban felvázolt 6 százalékpontos kiadáscsökkentést 2018-ig. Ez a deficitcél szempontjából nem feltétlenül gond, a tervezett adócsökkentéseket ugyanakkor hátráltathatja - tette hozzá.

A szakértő kifejti: a központi költségvetés márciusi adatai alapján az adóbevételek továbbra is a tervezett feletti ütemben érkeznek be a költségvetésbe, ami ellensúlyozza a kiadásoknál érzékelt enyhe túlfutást. Továbbra sem tudni részleteket az egyéb vagyoni értékesítésből tervezett, mintegy 160 milliárd forintos bevételről, így az MKB elemzője ezzel nem is számol.

A teljes eltérés az idei hiánycéltól ezzel együtt is kevesebb mint a GDP 0,2 százaléka lehet szerinte, amit a tervezett vagyonértékesítési bevétel részleges teljesülése, vagy a vártnál gyorsabb növekedésből adódó adóbevételi többletek is könnyen ellentételezhetnek, de a kiadási oldalon sem nehéz ekkora korrekciót megtenni, még az év vége felé sem.

Kondrát Zsolt szerint ugyanakkor pótlólagos kockázatot jelent az EU részéről "várt" büntetés az autópálya-építésekkel kapcsolatban (aszfalt-ügy), amelynek nagysága elérheti a 90 milliárd forintot is. További kockázatot jelenthet, hogy a kormány az EU-s források 100 százalékos lehívása érdekében több beruházási projektet fogad be, mint amennyi az EU-s keretösszeg, így előfordulhat, hogy ténylegesen is a keretet meghaladó mértékű beruházás valósul meg, amit már saját forrásból - tehát hiánynövelő módon - kell finanszírozni. Mindezen kockázatokkal együtt is tartható a 3 százalék alatti hiány 2015-ben, míg a későbbi éveket ezek az alapvetően egyszeri jellegű tételek nem érintik - olvasható az elemzésben.

A szakértő kitért arra is, hogy a konvergenciaprogram 4 év alatt jelentős GDP-arányos kiadáscsökkentést céloz meg. A költségvetési kiadások a 2014-es 50,1 százalékról 2018-ra 44,1 százalékra csökkennének. Kondrát Zsolt kifejti: a múltban Magyarországnak nem sikerült érdemben csökkentenie a költségvetési kiadási szintet, ez két évtizede a GDP 50 százaléka körül ingadozik.

A társadalmi juttatások esetében nem nyilvánvaló a megcélzott csökkentés végrehajthatósága, és a családtámogatásoknál sem várható jelentős csökkenés, míg a szociális támogatások csökkenését részben ellensúlyozza a közmunkaprogram növekvő költsége. A lakástámogatások inkább nőhetnek, és várhatóan az oktatásra és az egészségügyre is többet kell költeni a jelenleginél. Megoldást csak a strukturális reformok, a közpénzek hatékonyabb felhasználása hozhat - fejtette ki az elemző.