Czine Ágnes bírót, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét, Sulyok Tamás ügyvédet, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatóját, és Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, korábbi legfőbb ügyész-helyettest a kormányoldal jelölte.

Bizottsági meghallgatásán Varga Zs. András egy hosszabb elméleti fejtegetés során arról beszélt, hogy az alkotmánybírósági aktivizmus indokolt volt egy ideig, ám ezt az időszakot lezárta az új alaptörvény megszületése. Ezután már a testületnek is ragaszkodnia kell az írott törvényekhez, egészen addig, amíg azok nem kerülnek nyilvánvalóan szembe a szabadságjogokkal. Varga Zs. kifejtette: Európában az utóbbi száz-százötven évben sok állam felbomlott, illetve létrejött, ezek új alkotmányainak érvényesítéséhez pedig szükség volt az alkotmánybíróságokra.

A jelölt hivatkozott Pokol Béla alkotmánybíró egy korábbi tanulmányára, mely szerint például az első világháború utáni német birodalmi bíróság sem tudta megvédeni a weimari alkotmányt. A diktatúrák megdöntését követő államépítésben pedig különösen nagy szükség volt aktivista alkotmánybíróságokra, amilyen az 1989-ben létrejött magyar testület is volt, ám ez a modell hosszú távon nem tartható fenn. Önkényhez vezet, hogy az alkotmánybíróságok felett nincs és nem is lehet kontroll. Ezért kell ezeknek a testületeknek is egy rövidebb időszak után visszailleszkedniük a hatalommegosztás intézményrendszerébe.

Czine Ágnes bizottsági meghallgatásán ismertette szakmai életútját: e szerint első és egyetlen munkahelye az igazságszolgáltatás, ahol 33 éve dolgozik, ebből 30 éve bíróként. Mint mondta: 15 évig volt első fokú bíró, majd a Pest Megyei Bíróságon, 2003 óta pedig a Fővárosi Ítélőtáblán a büntető kollégium vezetője. E mellett két egyetemen oktat és társzerzője két könyvnek, mely a strasbourgi emberei jogi, illetve a luxembourgi uniós bíróságról szól.

Sulyok Tamás bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy 1980-ban végzett a szegedi jogi karon, ahol később alkotmányjogot oktatott, e mellett 1990 óta az ügyvédi kamara tagja. A jelölt egy XIX. századi német jogtudósra hivatkozva azt hangoztatta: egy per nemcsak érdekek, de jellem kérdése is.

"A jog csak akkor érvényesül, ha megharcolunk érte" - tette hozzá Sulyok Tamás, aki elmondta azt is: egész életében azt az elvet követte, mely szerint "ne kövess el jogtalanságot és ne is tűrd el azt!", és az Alkotmánybíróságon is ez fogja vezérelni. A szakember kifejtette, hogy az alkotmányos identitás pontos tartalmát az Alkotmánybíróság jövőbeni határozatai fogják kijelölni, és a testület felértékelődik az uniós tagállami szuverenitás kényes kérdéseiben is.

"A Jóistennek és az alaptörvénynek felelnek munkájuk során"

Vas Imre fideszes képviselő a bizottsági ülésen Varga Zs. Andrásnak - aki Polt Péter legfőbb ügyész helyettese volt két alkalommal is éveken át - felvetette, hogy az egyik ellenzéki párt szerint koncepciós eljárások folynak az ügyészségen, ám ezt a jelölt visszautasította.

Papcsák Ferenc fideszes képviselő leszögezte, hogy mindennél fontosabb az önálló Alkotmánybíróság tekintélye. "A Jóistennek és az alaptörvénynek felelnek munkájuk során" - hangoztatta a kormánypárti honatya.

Az MSZP nem vett részt

Az MSZP már korábban jelezte, hogy az egyoldalú jelölés elleni tiltakozásul nem vesz részt az igazságügyi bizottság ülésén. Az ellenzéki párt tudatta azt is, hogy Czine Ágnest felkészült, komoly bírónak tartják, aki eddigi pályafutása alapján alkalmas az alkotmánybírói tisztségre. Czine Ágnes jelölését korábban az LMP is elfogadhatónak tartotta.
Sulyok Tamásról a szocialisták szerint tudható, hogy közvetlen munkakapcsolatban állt Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, mindazonáltal bíznak abban, hogy nem a tárcavezető informális kapcsolattartójaként, hanem a törvényben előírt módon végzi majd munkáját.

Elfogadhatatlan viszont az MSZP korábbi tájékoztatása szerint Varga Zs. András, aki közvetlen felelősséggel tartozik azért, hogy "az ügyészség a Fidesz politikai érdekeinek szolgálatában jól átgondolt és időzített koncepciós eljárásokat folytatott és folytat ma is a kormány politikai ellenfeleivel szemben. Varga Zs. András Polt bizalmasaként mindig vele tartott, az Ombudsmani Hivataltól a Legfőbb Ügyészségig. E szemléletet és erkölcsi hozzáállást viszi tovább az Alkotmánybíróságra is."

Hétfőn a kormánypárti képviselőkön kívül egyedül Szabó Szabolcs független, az Együtt-PM színeiben mandátumot szerzett képviselő jelent meg, aki nem tagja a testületnek, de szót kapott. Szabó Szabolcs megkérdezte a jelöltektől, miként tudnak elszámolni lelkiismeretükkel az egyoldalú jelöltállítás után, ám Rubovszky György, a bizottság kereszténydemokrata elnöke félbeszakította és megvonta tőle a szót.

A meghallgatáson az Index tudósítójának olyan érzése volt, mintha a bizottsági tagok nem tudnák hogy hol vannak, és egy jogállamban mi a parlamenti meghallgatás szerepe. Az Index azt is megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság egy hete zárt ülésen szavazott a jelöltekről, amire Gulyás Gergely fideszes alelnök javaslata szerint azért volt szükség, hogy a jelöltek személyes adatait megvédjék. A szokatlan döntésről Gulyás az Indexnek kifejtette, hogy hogy nem akarták kitenni a jelölteket annak, hogy az alkalmasságukról szóló politikai vita nyilvánosságra kerüljön.

Korábban az volt a gyakorlat, hogy a bírákat jelölő bizottságban nem érvényesül a parlamenti többség, hogy a bírójelölteket ne egy oldal jelölje, hanem kompromisszumra legyen kényszerítve a kormány és az ellenzék. Ezt a gyakorlatot kormányrakerülése után a Fidesz írta felül.

A három alkotmánybíró-jelöltről várhatóan szerdán szavaz a parlament plenáris ülése, megválasztásukhoz az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatása szükséges, mandátumuk 12 évre szól majd. Bragyova András és Kovács Péter alkotmánybírók kilencéves megbízatása szeptember végén jár le, novemberben pedig Balogh Elemér távozik a testületből.