A sajtótájékoztatón a magyarországi tárgyalások állását, illetve a jegybanktörvénnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva Rice elmondta: a jövő héten az IMF-hez várják Fellegi Tamást, az IMF-tárgylásokat vezető tárcanélküli minisztert, aki a Valutaalap misszióvezetőjével fog találkozni. "Ez nem része a hivatalos tárgyalási programnak" - szögezte le Rice. Ez a magyarországi események "szélesebb körű megvitatása" lesz - tette hozzá. Rice - a magyarországi képviselet vezetőjének, Irina Ivascsenkónak a csütörtöki közléséhez hasonlóan - megjegyezte: Fellegi nem találkozik az IMF menedzsmentjével.
A külső kapcsolatokért felelős igazgató ugyanakkor kijelentette: mint ahogy azt már az IMF részéről többen jelezték korábban - "beleértve az ügyvezető igazgató januári kijelentését is" - a Valutaalap a főbb szakpolitikai kérdésekben - így a jegybanktörvénnyel kapcsolatos kérdésekben is - elkötelezettséget vár Magyarországtól a hivatalos tárgyalások megkezdése előtt.
Az ECB-től is várhatóak kritikák
A Népszabadság pénteki számában azt írta, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatban, az eddigieken jelzett ügyeken túl, az Európai Központi Bank (ECB) is újabb kifogásokkal élhet. A napilap szerint az ECB kritikával fogja illetni a monetáris tanács bővítését, hatáskörének kiszélesítését és az új alelnök kinevezését. A lap korábbi információi szerint az MNB-n belüli jogkörök átrendezése az IMF számára sem elfogadható, és ez is megnehezítheti a hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdését.
A mostani értesülések szerint tehát nagyon valószínű, hogy hivatalosan is bővül az IMF-hitelről szóló tárgyalások előfeltételeinek listája.
Emlékezetes, a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bizottság - osztva az ECB véleményét - több ponton is kifogásolta az idén életbe lépett jegybanktörvényt, ezek egy részének eleget is tesz a kormány a Matolcsy György szerdai levele alpján, amit az ECB elnökének címzett. A jegybankárok eskütételének és a fizetési plafon ügyében azonban nem enged. A Népszabadság ezzel kapcsolatban azt írja, hogy "eskü ügyét egyértelműen úgy kezeli a kabinet, mint ami lekerült a napirendről Brüsszelben." A fizetési plafon pedig szintén nem lesz komoly súrlódási pont - állítják kormányzati források.