Az MNB becslésénél feltételeztük, hogy az Országvédelmi alapot - amely a korábbi évekhez képest kisebb, 60 milliárd forint lett, így korlátozottabb mértékben képes fedezni az év során esetleg felmerülő kockázatokat -, az elmúlt évekhez hasonlóan, jövőre sem költi el a kormányzat, hogy a hiány a kitűzött cél közelében alakuljon.
A költségvetés alapjául szolgáló makrogazdasági pálya megalapozott és hasonló az MNB aktuális prognózisához - olvasható az elemzésben. Igaz, az MNB legutóbbi, szeptemberi előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2,4 százalék, az infláció pedig 2,5 százalék lehet jövőre, de az azóta beérkezett adatok és az olajár jelentős csökkenése lefelé mutató kockázatot jelentenek. A legnagyobb különbséget az jelenti, hogy az NGM magasabb bértömeg-előrejelzéssel számol, de ez az érintett adóbevételeknél különböző okokból nem okoz jelentős eltéréseket.
Jókora kockázatokat látnak
A költségvetés több új intézkedést tartalmaz, amelyek azonban összességükben nem jelentősek sem az egyenlegre, sem a költségvetés szerkezetére gyakorolt hatásukat illetően - állapították meg a jegybanki elemzők. Az intézkedések nagy részét csak röviden ismerteti a törvényjavaslat, és több esetben nem tartalmazza sem a részleteket, sem a költségvetési hatásukat. (Ezt a hiányosságot az Állami Számvevőszék is felhozta.) E hiányosságok megnehezítették a pontos értékelést. A benyújtott adótörvények több részletet tisztáztak, de egyes bevételi előirányzatok továbbra sem kellően alátámasztottak.
A törvényjavaslat több kockázatot is tartalmaz, beleértve azokat az intézkedéseket is, amelyek részletei még nem nyilvánosak:
- A legjelentősebb kockázat abból ered, hogy az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek soron 169 milliárd forint bevételt irányoz elő a költségvetési törvényjavaslat, de nem tartalmazza ennek forrását, hátterét. (Erről cikkünk itt olvasható.)
- Az e-útdíjjal kapcsolatos bevétel körülbelül 40 milliárd forinttal emelkedne 2014-hez képest a törvényjavaslat alapján, a növekedést alátámasztó intézkedés részletei azonban az MNB-elemzés készítéséig nem váltak ismertté.
- Pozitív kockázat látszik az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatban, amelyet az adótörvények módosítása megemelne, de a költségvetési törvényjavaslatban nem szerepel a hatása.
Az MNB hangsúlyozza: a költségvetés ESA-egyenlegére és az államadósság alakulására vonatkozó magyar előírásoknak megfelel a költségvetés, ezzel szemben az államháztartási törvény strukturális egyenlegre vonatkozó szabályának teljesülését kétségesnek tartja - bár ennek mérését módszertani bizonytalanságok nehezítik.
A javaslat megfelel az Alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak, mert mind az előirányzatok alapján, mind előrejelzésünk szerint csökken 2015-ben a GDP-arányos államadósság (a stabilitási törvény definíciójának megfelelő és az EDP-módszertan szerinti adósság is). Megfelel az államháztartási törvényben előírt 3 százalékos hiány-előírásnak.
Nem egyértelmű azonban, hogy a törvényjavaslat megfelel-e az államháztartási törvényben előírt, GDP-arányosan legfeljebb 1,7 százalékos strukturális hiánynak. Az általános indokolás szerint ugyanis jövőre a strukturális hiány 1,6 százalék lesz, azonban nem vezeti le, hogy miként adódik ez az érték. Ezzel szemben az MNB megítélése szerint a 2,4 százalékos ESA-hiány mellett kétséges a szabály teljesülése, ahhoz ugyanis az lenne szükséges, hogy a kibocsátási rés nagymértékű és negatív legyen 2015-ben, ám az aktuális és potenciális GDP-re vonatkozó becslések szerint ez várhatóan nem így lesz.
(Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó előrejelzésében november elején azzal számolt, hogy a költségvetés strukturális hiánya idén 2,7 százalék lesz GDP-arányosan, majd 2015-ben 2,8 százalék lesz - ez pedig messze áll az NGM által tervezett 1,6 százaléktól.)