Az előzetes elemzői várakozásoknak megfelelően a holnaptól hatályos két hetes repo kamatrátát 4,25 százalékra szállította le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén. Ez egymás után a tizenegyedik alkalom volt, hogy 25 bázispontot vágtak. Az ülés májusi jegyzőkönyve szerint akkor teljes összhangban döntött a 7 tagú tanács. A döntést követő közleményben szerepel utalás arra, hogy a kamatsorozat folytatásához szükséges pénzpiaci környezetben romlás következett be:

"A hazai kockázati megítélés szempontjából a globális pénzpiaci hangulat az utóbbi negyedév nagy részében támogatóan alakult, a közelmúltban ugyanakkor növekedett a befektetői bizonytalanság."

Kapcsolódó

A monetáris tanács értékelése alapján a nemzetközi pénzügyi környezet törékennyé vált. "A támogató pénzpiaci folyamatok fennmaradása nagyban függ a globálisan meghatározó jegybankok mennyiségi lazító programjaival kapcsolatos fejleményektől. További kockázatot jelenthet, ha az európai intézmények jelentős erőfeszítései ellenére az euroövezet recessziója elhúzódik. A pénzügyi környezet számottevő romlása szűkítheti a monetáris politika mozgásterét."

A nemzetközi hírek fékezheti a lendületet

A döntéshozók feltehetően inkább a hazai fejleményekre fókuszáltak, és az itthoni fundamentumokat tekintve nem sok változás történt az elmúlt hónaphoz képest - értékelte a döntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere. Mint az elemző fogalmazott, az infláció májusban bőven a jegybanki cél alatt maradt, a reálgazdaság teljesítményét tükröző havi adatokban ugyan kisebb javulás látszik, azonban a gazdasági növekedés így is rendkívül nyomott marad.

Jelentős változás zajlik ugyanakkor május közepe óta a nemzetközi piacokon, ami mindenképp óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot. Az amerikai jegybank kommunikációjának változása komoly fejlett piaci hozamemelkedést eredményezett. Az elmúlt éveket jellemző támogató, laza monetáris politikának a piaci várakozásoknál korábbi esetleges kivezetése rendkívül negatívan érintette az összes olyan eszközt, amelyek az elmúlt évek során a likviditásbőségből profitáltak.

A magyar piac már reagált

A magyar eszközök az elmúlt hetekben ugyan kisebb veszteségeket szenvedtek el más feltörekvő piaci országhoz képest, azonban az állampapírpiacon így is jelentős a hangulatváltozás: a hozamok 200 bázisponttal emelkedtek, a piac nagyjából kiárazta a további kamatcsökkentés lehetőségét - mondja Bebesy. Lapunknak korábban Cinkotai János, a monetáris tanács külső tagja is úgy nyilatkozott, hogy bár a jegybanknak sem kamat, sem árfolyamcélja nincs, pénzpiaci turbulencia esetén megvannak az eszközei a beavatkozásra. A monetáris szakember megerősítette, hogy a kamatdöntéseknél az inflációs cél mellett az ország pénzügyi stabilitását is szem előtt kell tartani, mint ahogy erre 2011 végén a jegybanki alapkamat kétszer 50 bázispontos emelése is példa volt, amire akkor nem az inflációs veszély, hanem a pénzpiaci turbulencia miatt került sor. Cinkotai szerint ha a pénzpiaci körülmények alapvetően visszafordulnának, a monetáris tanács készen áll a reagálásra.

Az idén tavasztól teljesen megújult monetáris tanácsnak köszönhetően az MNB korábbi monetáris felfogásához képest sokkal inkább aktivista politikát folytat, ami egyfelől a jól sikerült kamatsorozatában, másfelől a gazdaságot támogatni hivatott növekedési hitelprogramjában merült eddig ki. A legfontosabb eszköz, a tavaly augusztusban bevezetésre került kamatvágások sorozata minden jel szerint a vége felé halad., ezért a piacon a nyár folyamán egyre nagyobb érdeklődés övezheti a jegybank aktivista szerepfelfogását fenntartani hivatott - kamatpolitika helyébe lépő - új monetáris eszköz bevezetése.

Cél: a veszteség felszámolása

Korábban felmerült, hogy az állampapírok másodpiacán kerülhet sor a korábbiakhoz hasonló aktív közbeavatkozásra, főleg abban az esetben, ha a nemzetközi környezet romlásának itt számottevő hatása alakulna ki. Ez nem teljesen elképzelhetetlen, hiszen az elmúlt bő egy hónapban - mióta a piac a Fed monetáris lazításának kivezetését kezdte árazni - közel 200 bázispontot emelkedtek a hazai hosszú hozamok.

Az aktivista szerepfelfogás másik fontos eleme, hogy az MNB új vezetősége célul tűzte ki a jegybanki veszteség felszámolását. A költségvetést az elmúlt években rendre 100 milliárd forinttal megterhelő jegybanki veszteség elsősorban abból tevődik össze, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt az MNB mérlegfőösszege. Nem véletlen, hogy a növekedési hitelprogram egyik célja, hogy mintegy 3 milliárd euróval, közel 900 milliárd forinttal csökkentse a mérlegfőösszeget.

A veszteség ugyanis abból fakad, hogy a jegybanki forrásoldalon lévő mintegy 4500 milliárd forintnyi két hetes forint kötvényállomány után még mindig sokkal magasabb - mától 4,25 százalékos - kamatot kénytelen fizetni az MNB, mint amit a devizaeszközei után kap. Utóbbit jellemzően nagyon biztonságos, ám szinte nulla kamatozású - például német államkötvényekben - tartja. A hitelprogram harmadik pillérében előirányzott deviza-swapok iránt egyelőre nincs számottevő kereskedelmi banki kereslet, így a kéthetes kötvényállományt sem sikerült érdemben csökkenteni. Mivel a jegybank legfrissebb márciusi saját mérlegprognózisa szerint jövőre is 110 milliárd forintos veszteség van betervezve, ahhoz, hogy ezt sikeresen fel lehessen számolni szükséges a kitűzött mérlegfőösszeg célok eléréséhez új eszközöket bevetni.

Elképzelhető például, hogy a kötvényállományra mégis limitet vezethet be a tanács, illetve a deviza-swap tendereken a piaci árnál kedvezőbb árfolyamváltásokkal igyekszik az év hátralévő részében attraktívabbá tenni a bankok számára az ügyletet.