A dokumentum, egyfajta belső alkotmányként kijelöli a magyar jegybank jövőbeli működésének kereteit is - jelentette be az MNB.

Ez volt az apropó

A trianoni békeszerződés 189. cikkelye szerint meg kellett kezdeni az Osztrák-Magyar Bank felszámolási műveleteit. E rendelkezéseknek Magyarország 1921. augusztus 1-jén, a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapításával tett eleget. Majd 1922 nyarán hogy elengedhetetlenné vált a gazdaság szanálás, amelyhez a Népszövetség csak úgy biztosított támogatást, ha új központi bank alakul. Ennek megfelelően hozták meg az 1924. évi V. törvényt, amely április 26-án lépett hatályba. Az önálló magyar jegybank, az MNB részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját, első elnöke Popovics Sándor volt.

Mi az MNB küldetése?

A Magyar Nemzeti Bank küldetése, hogy az árstabilitás elérésével és fenntartásával, illetve elsődleges célját nem veszélyeztetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartásával, valamint a jegybankkal szemben megnyilvánuló közbizalom erősítésével hozzájáruljon a társadalmi jóléthez és kiszámítható környezetet biztosítva támogassa a gazdaság tartós és fenntartható növekedését. A bank küldetésének tekinti a közjó szolgálatát, mert meggyőződése, hogy a gazdaságnak a magyar társadalom egészének közös boldogulását kell szolgálnia - olvasható az elnök és a három alelnök aláírást viselő, frissen publikált alapokmány elején.

Színes lett a jövőkép

A jövőkép pedig meglehetősen sokrétűvé sikeredett. Eszerint

  • az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása
  • a nemzetstratégiai gondolkodás egyik vezető intézményévé kíván válni
  • kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtésére törekszik
  • biztosítja a pénzforgalom zavartalan lebonyolítását
  • biztosítja az optimális szintű és szerkezetű devizatartalék rendelkezésre állását
  • figyeli a devizapiaci folyamatok alakulását, de tartózkodik azok közvetlen befolyásolásától
  • a hitelezés célzott ösztönzésével támogatja a kamatpolitikát
  • teljesíti a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének
    tagjaként az MNB-re háruló feladatokat és kötelezettségeket
  • a pénzügyi közvetítőrendszere a korábbinál szigorúbban és hatékonyabban felügyeleti
  • elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a gazdasági növekedést
  • küldetésének és stratégiai feladatának tekinti a pénzügyi kultúra és a pénzügyi tudatosság fejlesztését
  • alapítványok révén vezető szerepet kíván betölteni a közgazdasági és pénzügyi szakember képzés megújításában
  • a gazdaságpolitikai gondolkodás meghatározó fórumává kíván válni
  • szakmai jellegű támogatással, adományozással és kulturális javak vásárlásával növeli a közjót
  • innovatív és hiteles szakmai tevékenységével jegybanki példaképpá válik.

Cél a jegybank gazdasági függetlensége is

Az alapokmány nem jogi dokumentum, leíró jellegű, nem módosítja az alacsonyabb szintű jogszabályokat - mondta Balog Ádám alelnök. Szavai szerint a dokumentumban újdonság, hogy megfogalmazza a jegybank gazdasági függetlenségét is. Az MNB ugyanis vállalja, hogy a jegybanki eszközrendszert és forrásokat - elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül - arra törekedve működteti, hogy a központi költségvetésnek ne keletkezzen a jegybank felé fennálló térítési kötelezettsége. Függetlenségének szimbóluma az is, hogy maga dönt eredménye felhasználásáról - többek között társadalmi felelősségvállalásra, kulturális értékmegőrzésre.

A jegybanktörvény megfogalmazásából egyértelműen következik, hogy a kormány gazdaságpolitikájának támogatása az MNB számára nem lehetőség, hanem jogszabályi kötelezettség - olvasható A kormány gazdaságpolitikájának támogatása című fejezetben. Eszerint a jegybank stratégiai célja, hogy az elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül a korábbi időszakoknál aktívabb szerepet vállaljon a gazdaság élénkítésében, a kormány gazdaságpolitikáját is segítő monetáris politikával. Emellett az intézmény törekszik arra, hogy újszerű és előretekintő elemzéseivel megalapozza a gazdaságpolitikai döntéshozatalt, a kormány kérése esetén szakmai műhelyként részt vegyen a folyamatok előrejelzésében, a gazdaságpolitikai stratégiák és modellek azonosításában.

Egy másik bekezdés szerint a jegybank - elsődleges célját és alapvető feladatait nem veszélyeztetve - törekszik arra, hogy a központi költségvetésnek ne keletkezzen az eredménytartalék javára pénzbeli megtérítési kötelezettsége. Hosszú távon előfordulhat, hogy az MNB átmenetileg pénzügyi veszteséget vállal az ország gazdasági érdekeinek érvényesítése és a szolgálata során. E veszteség elszámolása a kiegyenlítési tartalék működtetése elveinek és gyakorlatának megfelelően időben elhatárolt módon, a jegybanki elszámolások részeként kezelődik, közvetlenül nem terheli a közpénzeket vagy a költségvetés folyó egyenlegét - szögezi le az alapokmány.