A márciusban újraindított kamatcsökkentési ciklust az MT a nyomott inflációs kilátással támasztotta alá, ez továbbra sem enyhült, hiszen a maginflációs mutató az elmúlt hónapokban 1 százaléknál megtorpant. Az ECB kötvényvásárlási programja által feltüzelt kockázatvállalási kedv erősíti a forintot az euróval szemben, így ez is hátráltatja a hazai inflációs folyamatokat - kommentálta a döntést Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. elemzője. Arra számítanak, hogy májusban újra 15 bázispontot vág az MNB, majd eljuthat a 1,5 százalékos szintig június végére. Korábban Balog Ádám MNB-alelnök megjegyezte: amennyiben a forint erősödése veszélyezteti az inflációs cél teljesülését, a tanács akár a lengyel kamat (jelenleg 1,5 százalék) alá vághatja az irányadó rátát.

A jegybank márciusi előrejelzése szerint 2017 elején teljesülhet a 3 százalékos inflációs cél. A júniusi felülvizsgálatkor az MNB számára az a - jelenleg alternatív - forgatókönyv válhat az előrejelzés alapjává, amely szerint az eurózónában elhúzódik a defláció sújtotta időszak, illetve Magyarországon jelentkeznek az alacsony üzemanyagárak másodkörös hatásai. E kockázati pályákra az MT válaszul nem áll meg a 1,5 százaléknál, hanem folytathatja a kamatcsökkentési ciklust júliusban is - kisebb lépésközzel - vélik az elemzők.

Az elmúlt időszakban a kamatcsökkentés ellenére erősebb szinteken tudott maradni a forint az euróval szemben, így a jegybanknak nem volt oka arra, hogy változtasson stratégiáján - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfoliómenedzsere. A rövidebb lejáratú eurózónás kamatok áprilisban tovább ereszkedtek lefelé, egyre hosszabb lejáratok esetében láthattunk mínuszos kamatokat, ami a hozamkülönbözet miatt jelentős támogató erő a régiós - lengyel, magyar és román - kötvények és devizák számára.

A görög feszültségek intenzívebbé válásával a hosszabb lejáratú eurózóna perifériás kötvények gyengültek, és a feltörekvő kötvénypiacokon is inkább eladásokat, hozamemelkedést láthattunk az elmúlt hónap során. A befektetők továbbra is félnek a várható amerikai kamatemelés bizonytalan hatásától, illetve a jelentős nyersanyagár-csökkenés elmúltával sok országban a csökkenő inflációs trend fordulatára számítanak. E bizonytalanság a magyar állampapíroknál is látszik, a jegybanki vágás ellenére a közép és hosszabb lejáratok esetében enyhe hozamemelkedést láthatunk. A piac a következő hónapokra további vágásokat áraz, a várakozások szerint az MNB egészen 1,5 százalékig mérsékli az alapkamatot. E forgatókönyvet jelenleg két esemény veszélyeztetheti: egyrészt egy esetleges görög csőd, az ország eurózónából való kiválásával együtt jelentős pánikhoz vezethet a piacokon; másrészt ha az amerikai gazdaságban a gyenge téli makrogazdasági adatok után a második negyedévben ismét jelentősen erősebb számok érkeznének, amelyek fokoznák a Feddel kapcsolatos kamatemelési várakozásokat - fogalmazott Bebesy.

Az MT tagjai az elmúlt hónapokban felkészítették a befektetőket erre a lépésre - állapította meg Kiss Mónika, az Equilor Zrt. senior elemzője. A piaci szereplők a 1,5 százalékra csökkenő kamatszintet is beárazták már. A három órakor megjelenő közlemény feltételezhetően nem tartalmaz majd nagy meglepetést.

A prognoszta nem tartja valószínűnek, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő deflációs nyomás lényegesen változna a következő hónapokban. Az őszi hónapokban kezdhet el szignifikánsan emelkedni az index és a tűrési sáv alsó szintjét (2 százalék) 2016 közepére érheti el. Ha a Fed nem kezdi meg a monetáris szigorítást nyáron, akkor a szeptemberi Inflációs jelentés után 1,5 százaléktől újrakezdődhet a kamatcsökkentés és 1-1,3 százalékos minimumszinten állhat meg a jegybank.

A jegybankárok döntésében szerepet játszhatott, hogy az infláció alacsony szinten van. Az infláció a jövőben felfelé indulhat a belső fogyasztás élénkülésével, jövőre akár megközelítheti a 3 százalékot, ám ez még mindig megfelel a jegybank céljának. Egyelőre jelentős inflációs nyomással nem kell számolni - kommentálta a kamatdöntést Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. A nemzetközi befektetői hangulat abba az irányba tereli a jegybankot, hogy lazítson a monetáris politikáján, ugyanakkor középtávon veszélyeket rejthet magában az alacsony kamatszint.

Az is támogatta a mostani lazítást, hogy a forint viszonylag erős szinteken mozgott mostanában, egyben a döntés utal arra, hogy a jegybank a 300 forint feletti eurót kedvezőnek tekinti - tette hozzá Németh. A szakember arra számít, ha marad a mostanihoz hasonló nemzetközi környezet fennmarad, akkor a kamat a következő hónapokban kisebb vágásokkal tovább csökkenhet, és megközelítheti a 1,5 százalékos szintet, fenntartva azt, hogy középtávon a nagyon alacsony szint kockázatokat rejthet.

Az olajárak zuhanása, valamint a deflációs európai környezet hatására importált negatív infláció a korábbi előrejelzéseknél lényegesen mélyebbre nyomta az inflációt, így az MNB inflációs prognózisa is érdemben csökkent. A külső monetáris feltételek szintén adottak a kamatcsökkentéshez és annak folytatásához is - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Az ECB március elején indította el a havi 60 milliárd euró értékű kötvényvásárlási programját, az amerikai adatok közelmúltbeli várakozások alatti teljesítménye pedig a Fed később kezdődő és jóval lassabb kamatemelési sorozatát jelzi előre, továbbá idén mintegy kéttucatnyi jegybank csökkentett kamatot, köztük a szűkebb régiónkban a lengyel és a román jegybank is. Mivel az inflációs és a nemzetközi feltételek is feltehetően kedvezőek maradnak, júniusig 1,5 százalékra csökkenhet az alapkamat, de nem zárható ki, hogy az utolsó kamatcsökkentésre májusban egy lépésben kerül sor. Az elemző szerint az alapkamat tartósan alacsony szinten maradhat, kamatemelésre legkorábban 2016 őszén számít, így 2016 végén az alapkamat 1,1,8 százalékon állhat.