A Magyar Nemzeti Bank kedden tette közzé honlapján véleményét a kormány javaslatáról a jegybanktörvény módosítására. Ebben úgy fogalmaznak: az MNB álláspontja a monetáris tanács létszámának és hatáskörének bővítésével, illetve a jegybanki függetlenség biztosításával kapcsolatban - amelyek nem képezik a törvénymódosítás részét - változatlan. Az álláspont szerint az MT hosszú távú függetlenségét az erősítené, ha a tagokat különböző időpontokban neveznék ki, és így hivatali idejük is különböző időpontokban járna le. Az MNB javasolja azt is, hogy törvény az MNB elnökét véleménynyilvánítási jog illesse meg az MT tagjelöltek vonatkozásában.

Az MT hatáskörének bővítését célszerűtlennek, intézményvezetési és hatékonysági szempontból is indokolatlannak nevezik. Az MNB elnökének és alelnökeinek díjazására vonatkozó szabályozás pedig sérti a jegybank függetlenségét, és összeegyeztethetetlen az uniós jogrenddel.

Kapcsolódó

A jegybank változtatna az MT-tagok felmentésének okaira vonatkozó passzuson, de a kormány javaslatával szemben nem helyezné hatályon kívül. Az MNB azt javasolja, hogy a tagokat az Országgyűlés kizárólag az alapokmány 14.2. cikkében meghatározott okokból menthesse fel. Az Európai Központi Bank alapokmányának ezen pontja szerint valamely nemzeti központi bank elnökét kizárólag abban az esetben lehet hivatalából felmenteni, ha már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, vagy ha súlyos kötelezettségszegést követett el. Ugyancsak e pont szerint módosítana az MNB a felmentést illető jogorvoslati lehetőségeken is.

5-7 tagú tanács lenne az optimális, felesleges a 3. alelnök

Az MNB hangsúlyozza: megítélése szerint nem szolgálja a monetáris politika hitelességét az, hogy az MNB törvény a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit ismételten megváltoztatta. Ezen túlmenően az MNB-ről szóló törvény 2007-es módosítása éppen azért határozta meg 5-7 tagban a monetáris tanács létszámát, mert Magyarországhoz hasonló méretű országok esetében, nemzetközi összehasonlítások alapján és a monetáris döntéshozó szervezetek létszámának nemzetközi kutatási eredményei alapján ez a létszám tekinthető optimálisnak. Az MNB törvényben foglalt MT-bővítés az intézményi keretek változtatásának korábbi iránya ellen hat - fogalmaznak a dokumentumban.

A jegybank a harmadik alelnök kinevezését nem tartja indokoltnak. Az MNB 2007 óta két alelnökkel zavartalanul működik, törvényi kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz. A harmadik alelnök szükségességét nem támasztja alá az MNB törvény által megteremtett jegybanki felhatalmazás arra, hogy a rendszerkockázatok felépülésének megakadályozása vagy a kockázatok csökkentése érdekében a szükséges intézkedéseket az MNB rendeletben szabályozza. Végezetül, a harmadik alelnök kinevezését költségtakarékossági szempontok sem indokolják - áll az indoklásban.

Diszkriminatív a bérezés módosítása

A Magyar Nemzeti Bank döntéshozói fizetésének a jegybankkal való konzultációt mellőző, a jegybanki döntéshozók hivatali ideje alatti módosítása sérti a jegybanki függetlenséget, ezért mind az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, mind az MNB törvénnyel összeegyeztetetlen - hangsúlyozzák.

A jegybanki döntéshozók bérezésének módosítása egyúttal diszkriminatív is, hiszen a jegybank döntéshozói sem közalkalmazottak, sem köztisztviselők, hanem egy állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezetői. A fizetést maximalizáló rendelkezések más, állami tulajdonban álló gazdasági társaságok, állami tulajdonban álló bankok vezetőire pedig nem vonatkoznak - áll a közleményben.