A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint Magyarország egy W alakú fellendülésen (2009, 2012) van túl. Az új kabinet a költségvetési hiány csökkentésében elszánt, a hiánycsökkentés 2010-től intenzívebbé vált, így 2013-ban kikerült Magyarország az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Ez azonban jelentős költségcsökkentésekkel járt a szociális ellátások és juttatások terén - olvasható az OECD nemrégen megjelent jelentésében (Governtment at a Glance - How Hungary Compares), amelyben más OECD-országokhoz hasonlítva vizsgálja a magyar kormány teljesítményét.
Eszerint a társadalmi elégedettség ugyan általában nőtt a közszolgáltatások iránt az elmúlt években az OECD felmérései szerint, de még mindig alacsonyabb, mint sok más kelet-közép-európai országban - főleg az egészségügyben és az oktatásban. Magyarországon 2013-ban a lakosság körülbelül 33 százalékának volt bizalma a kormánnyal, szemben a 25 százalékos 2007-es és 20 százalékos 2009-es aránnyal. Ez magasabb ugyan a 21 százalékos régiós átlagnál, de alacsonyabb a 40 százalékos OECD-átlagnál.
A jóllét általános szintje - amelyet az OECD úgynevezett Better Life Indexe mér - a kelet-közép-európai országokhoz is és az OECD-tagokhoz képest is alacsonyabb, sőt, az OECD-országokban a legalacsonyabbak között van. Ez a szervezet szerint a társadalmi egyenlőtlenség és a szegénységi ráta jelentős növekedésére, valamint az állampolgárok közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben továbbra is fennálló földrajzi akadályokra vezethető vissza. Az elemzés megjegyzi: a szegénységi ráta (azok, akik a nemzeti medián jövedelem 50 százalékánál kevesebből élnek minden adózás és egyéb juttatások levonása után) a 2007-es 6 százalékról 2013-ra 10 százalék fölé emelkedett szemben a régiós 9 százalékos átlaggal. Azok száma, akiknek nincs elég pénzük ennivalóra a válság előtti 17 százalékról 2012-ben 31 százalékra ugrott, ami több mint duplája az OECD 14 százalékos átlagának.
A jelentés szerint a magyar kormány számára folyamatos kihívást jelent egy olyan politikai mix bevezetése, amely egyszerre támogatja a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, továbbá csökkenti az egyenlőtlenséget, és a földrajzi egyenlőtlenségeket a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben.
Terebélyes állam
Magyarország továbbra is kiterjedt kormányzati szektorral rendelkezik, ami az jelenti, hogy az államháztartási bevételek és kiadások a GDP közel 50 százalékát teszik ki. Bár ez az arány továbbra is jócskán a kelet-közép-európai országok (43,3 százalék) és az OECD tagállamainak (45,1 százalék) átlaga felett áll, így is 2 százalékponttal alacsonyabb a válság előtti szintnél. A kormányzati bevételek 2001- 2012 között a GDP-hez mérten 2,9 százalékponttal emelkedett míg a szomszédos országokban enyhe csökkenés volt, az OECD-átlag pedig stagnált.
Magyarország a 2010-ben meghirdetett közigazgatási reformmal centralizáltabbá tette a központi forrásokat, ennek eredményeképp jelentős mennyiségű foglalkoztatott került a helyi önkormányzatoktól a központi kormányzathoz - főleg az egészségügyben és a szociális ágazatokban. Az állam által foglalkoztatottak aránya a teljes munkaerőpiac 18,8 százalékát teszi ki Magyarországon, szemben a szomszédos országok és az OECD 15,5 százalékos átlagával.
A válságot követően a közpénzek nagyobb részét gazdasági fejlesztésre és munkahelyteremtésre csoportosították át; 2012-ben e területen a kormányzati kiadások aránya mind a régiós, mind az OECD-tagok átlagát felülmúlta. Eközben viszont 2009-2012 között a szociális támogatásokra fordított források csökkentek, de 2012-ben még így is magasabb volt, mint más régiós országban. A közoktatásra fordított keret relatíve alacsony Magyarországon, a válságot követő években pedig még ez is tovább csökkent. Ez az OECD szerint még rossz hatással lehet a hosszú távú gazdasági kilátásokra.
A csökkentés főleg a szociális kiadásoknál és az oktatásnál következett be. A tb- és szociális reformok nyomán a szociális védelemre fordított kiadások összesen 1,1 százalékponttal csökkentek 2009-2012 között, míg a szomszédos OECD-országokban e kiadások aránya a közkiadásokban a válság utáni években nőttek: Szlovákiában 2,5, Szlovéniában 2,2, Lengyelországban 1,2 százalékponttal. Ennek oka a munkanélküliség emelkedése és kormányzati reform volt. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a magyarországi GDP-arányos kiadás továbbra is magasabb részarányt képvisel, mint a kelet-közép-európai országok átlaga, a visszavágott szociális kiadások hatásának mérséklésére családi adókedvezményeket vezetett be a kormány.
Az oktatásra költött költségvetési pénzek aránya 2009-2012 között 0,5 százalékponttal csökkentek, így ez már 10 százalék alatt van az összes közkiadás arányában, szemben a szomszédos OECD tagállamok 12,3 százalékos átlagával. Az egészségügyi kiadások egy százalékponttal 10,8 százalékra nőttek 2009-2012 között, de ez az arány még így is a kelet-közép-európai országok 14,8 és az OECD 14,6 százalékos átlag alatt áll jelentősen.
Megbosszulja magát az oktatáson spórolás
Magyarország amellett, hogy a szomszédos országokhoz képest kevesebbet költ az alap- és középfokú oktatásra, a PISA-teszteken elért eredmények is rosszabbak mint a szomszédos országokéi. Az iskola elhelyezkedése és a diákok gazdasági-társadalmi háttere továbbra is jelentős szerepet játszik a diákok teljesítményében, és sokkal nagyobb a hatása, mint más tagállamban. A tanárok fizetése is sokkal alacsonyabb mint más kelet-közép-európai országban, de az OECD reményei szerint az elmúlt időszak fizetésemelése javíthat a helyzeten és segíthet abban, hogy több jó tanár számára tegye vonzóvá a pályát illetve a már pályán lévőket megtartsa.
A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a relatíve magas középiskolai végzettek száma ellenére továbbra is alacsony a felsőfokú diplomával rendelkezők aránya - ez szűkítheti Magyarország lehetőségeit abban, hogy egy egyre inkább tudásalapú gazdaságban versenyezzen és prosperáljon. A közoktatás relatíve alacsony költségvetési kerete - ami a válságot követő években tovább szűkült - pedig még rossz hatással lehet a hosszú távú gazdasági kilátásokra - figyelmeztet az OECD.
Nagy erőfeszítések az e-kormányzás terén - csak nem látszik
A magyar kormány komoly erőfeszítéseket tett az e-kormányzás ösztönzésére a központi adminisztráció modernizálását célzó stratégiájának részeként, ehhez képest az állampolgárok és a vállalatok által használt digitális kormányzati szolgáltatások használata korlátozott maradt. A lakosságnak mindössze a fele használt kormányzati szolgáltatást interneten keresztül 2013-ban - ez megfelel a régiós átlagnak, de az OECD-átlagtól elmarad. Az elemzés szerint az e-kormányzati eszközök használata jelentősen függ a képzettségi szinttől és a vállalatok méretétől - hasonlóan más tagállamokhoz.
A magyar kormány az lemúlt években jelentős lépéseket tett az elektronikus közbeszerzési rendszer fejlesztéséért a transzparencia javítása érdekében és a folyamatok hatékonyabbá tételéért, ám e szolgáltatás használata a vállalatok számára még mindig korlátozott, mind a régiós, mind más OECD-s szinttől elmarad.
Emellett a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben szakadék tátong a fővárosi régió és más régiók között Magyarországon. Az Észak-Alföldön a szélessávú internet-hozzáférés lényegesen alacsonyabb, ám az átlagos élettartam sokkal alacsonyabb, a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig lényegesen kisebb.
Nincs mindenki számára elérhető egészségügyi ellátás
A magyar egészségügyi rendszer - más OECD-tagállamhoz hasonlóan - nagyon kórházcentrikus, a hatékonyságot a nemzetközi szervezet szerint a kórházon kívüli egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés erősítésével javítani lehetne. Bár a magyar kormány 2010 óta jelentős beruházásokat hajtott végre a lakosság regionális ellátásának javítása érdekében (a jelentés 20 vidéki járóbetegellátó-központ létrehozását említi), 2013-ban a lakosságnak még mindig relatíve magas arányánál fordult elő egészségügyi vizsgálat elmaradása anyagi okok, földrajz távolság vagy más okból.
A gyógyszerkiadások továbbá jelentősen meghaladják az OECD-átlagot, ami a legtöbb régiós és OECD-országnál magasabb egészségügyi költést mutat háztartásonként. A nemzetközi szervezet kiemeli: további lépések szükségesek ahhoz, hogy minden állampolgárnak biztosítva legyen a szükséges egészségügyi ellátása attól függetlenül, hogy tud-e fizetni az ellátásért vagy hogy hol él.