Magyarország a Tudásalapú társadalom területen 34,6 ponttal a 24. helyezést érte el a 27 uniós tagállam körében 2022-ben. Az előző évhez képest 3,5 ponttal emelkedett a pontjaink száma, ám ez az emelkedés nem járt helyezésbeli előrelépéssel. A magyar pontszám továbbra is érdemben elmarad a régiós 44 ponttól és az uniós 47,4 ponttól - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által publikált Versenyképességi jelentésből.
2019-ben Magyarország a GDP 3,8 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami enyhén alacsonyabb a többi visegrádi ország átlagánál, ahol átlagosan a GDP 4,2 százalékát költötték a tudás alapú társadalom fejlesztésére, az unióban pedig átlagosan 4,4 százalékos a GDP-arányos költés volt.
Az állami kiadások mértéke hazánkban 3,1 százalék, ami szintén alacsonyabb a régiós 3,7 százaléknál és az uniós 3,9 százaléknál, míg a magánforrások magasabbak hazánkban elérik a 0,7 százalékot, ez pedig nemzetközi szinten 0,5 százalék körül alakul - írja a jegybanki jelentés. A felsőoktatási kiadások hazai szintje 2018 óta jelentősen emelkedett, ugyanakkor az intézményi modellváltások miatt várhatóan tovább fog növekedni a magánkiadások aránya a magyar felsőoktatásban.
Nem értik, hogy mit tanulnak
Az oktatási rendszer eredményességét mérő nemzetközi tesztek azt mutatják, hogy a magyar diákok az elvárt módon megtanulják a tananyagot, ugyanakkor a tanultakat kevésbé tudják megfelelő mértékben alkalmazni a valós életből vett példák esetében. A 4. évfolyamosok által kitöltött TIMSS és PIrlS tesztek elsősorban a megtanult tananyag ellenőrzésére koncentrálnak. Ezeken a felméréseken a magyar diákok a régiós és az uniós országok átlaga felett teljesítettek. Ezzel szemben a tananyag valós életben való alkalmazását vizsgáló PISA teszteken a magyar eredményekben növekedési tartalékok vannak mind a régiós, mind az európai uniós átlagos szintekhez képest.
A legfrissebb, 2018-as PISA felmérésen megfordult a korábbi évek csökkenő trendje, így a magyar diákok átlagos pontszáma már csak enyhén alacsonyabb az uniós átlagnál. A magyar eredmények javulásában jelentős szerepet töltött be, hogy az alulteljesítő diákok aránya számottevően csökkent, ám még mindig magasabb a nemzetközi átlagnál. Magyarország esetében ugyanakkor továbbra is nagyon meghatározó szerepe van az eredményekben a diákok társadalmi-gazdasági státuszának.
Az OECD által 3 évente megszervezett PISA felmérés a 15 éves korosztály kompetenciáit vizsgálja 3 kiválasztott területen:
- matematika
- természettudományok
- szövegértés
A legutóbbi, 2018-as felmérésen a magyar diákok mindhárom területen magasabb pontszámokat értek el, mint a 2015-ben. A pontszámok emelkedése ellenére hazánk eredményei továbbra is alacsonyabbak a régiós és az uniós átlagnál mindhárom területen.
2018-ban a V3-országok átlagos eredményei Magyarországnál nagyobb mértékben javultak átlagosan 7 ponttal, szemben a hazai 5 ponttal, ugyanakkor az EU átlag 5 ponttal csökkent. A magyar eredmények javulásában jelentős szerepet töltött be, hogy az alulteljesítő diákok aránya 3 százalékponttal 15,5 százalékra csökkent, ám még mindig magasabb a nemzetközi átlagnál, ami 14 százalék. Kiemelte a jelentés, hogy Magyarországon továbbra is meghatározó szerepe van az eredményekben a diákok társadalmi-gazdasági státuszának. A jómódú és szűkösebb körülmények között élő diákok között Magyarország esetében volt a legnagyobb különbség (126 pont) az uniós országok között. A 2021-es felmérés eredményei várhatóan 2022 végén lesznek nyilvánosak.
Alacsonyak a tanár bérek, sok az iskolaelhagyó
A tanári pálya anyagi megbecsültsége ugyanakkor Magyarországon – a régiós gyakorlathoz hasonlóan – alacsonyabb más felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásoknál.
Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a többi visegrádi ország átlagánál, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között.
A 18–24 éves korosztályba tartozó fiatalok 12 százaléka nem vesz részt további oktatásban, annak ellenére, hogy legfeljebb alapfokú végzettsége van. E mutató javítása azért is lenne fontos, mivel azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek érettségivel vagy szakképzettséggel, sokkal nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, illetve közülük sokan lesznek hosszútávon inaktívak.
Több a diplomás, de még mindig sereghajtók vagyunk
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon a 25–34 éves korosztályban 33 százalék volt 2021-ben, ami a legmagasabb szint az elmúlt évtizedben, azonban még így is csupán a 3. legalacsonyabb érték az Európai Unióban.
Az uniós átlag a 2011-es 33 százalékról 10 év alatt 8 százalékpontot emelkedett e mutatóban, miközben a többi visegrádi ország ehhez hasonló mértékű előrelépést tud felmutatni (30 százalékról 38 százalékra).
Az előző évhez képest a 12,3 százalékos emelkedés annak a következménye, hogy 2020 tavasza és 2021 augusztusa között azok is megkaphatták – adott esetben már évek óta „beragadt” – diplomájukat, akik nem rendelkeztek a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgával.
Mindez rámutat arra, hogy a jövőben kiemelten érdemes foglalkozni a reál területen tanuló diákok idegennyelv-tanulásának fejlesztésével, hiszen a 2020-as eredmények, illetve más felsőoktatási statisztikák is azt mutatják, hogy a reál területek nem népszerűtlenek hazánkban.
Még nem vagyunk tagjai az elit kluboknak
A felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorai alapján a magyar egyetemek nem tartoznak a világ élvonalába, ugyanakkor a hazai felsőoktatásban tanuló külföldi diákok aránya meghaladja az átlagos uniós szintet. Jelenleg egyetlen magyar egyetem sem tartozik a világ 500 legjobb felsőoktatási intézménye közé a QS egyetemi rangsorában, azonban a teljes, több mint 1400 intézményt tartalmazó rangsorban 11 magyar egyetem is található. Ennek ellenére a hazai alapképzésben és mesterképzésben a régiós és az uniós átlagot meghaladó arányban tanultak külföldi hallgatók a koronavírus-járványt megelőző években. A hazai alapképzésben újabb 1 százalékpontos emelkedés mellett immár 10 százalék a külföldi diákok aránya, ami meghaladja az unió 6 százalékos átlagát, és a régiós 8 százalékos átlagot. A mutató értéke a mesterképzésben még magasabb hazánkban, eléri a 20 százalékot, az uniós és a régiós átlag közel kétszeresét.
Kevesen beszélik más nemzet nyelvét
A magyar lakosságnak csupán a 42 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet, miközben a legalább két idegen nyelvet beszélők aránya nem érte el a 14 százalékot sem. Ezzel szemben az Európai Unióban átlagosan a lakosok 68 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet, miközben ez az arány 78 százalék volt átlagosan a többi visegrádi országban 2016-ban.
A V3-országok magas átlagos értékében jelentős szerepet játszik, hogy Szlovákiában – részben történelmi okok miatt – a lakosság 88 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, miközben a lakosság 28 százaléka 3 vagy több idegen nyelvet is beszél.