Egyes külföldi vállalatok tovább sopánkodnak a jövő évi adóváltozások miatt: hiába vonta vissza Orbán Viktor miniszterelnök - egyelőre - az internetadót, a rájuk pakolt korábbi és újabb terhek tovább nehezítik a helyzetüket - írja a Bloomberg. A hírügynökség ezt az RTL Klub példájával illusztrálja: a médiacsoport Magyarországon elért profitját egyszerűen elveszi a kormány a reklámadóval.

Ha nem lenne a hátterünkben egy nagy külföldi vállalatcsoport, akkor csődöt kellene jelentenünk, be kellene zárnunk a tévécsatornáinkat - fejtegette a hírügynökségnek Guillaume de Posch, az RTL társ-vezérigazgatója. Amikor ilyen brutális támadás éri a céget valahol, akkor a vezetőség önkéntelenül felteszi magának a kérdés: vajon nem az-e a cél, hogy kiebrudáljanak bennünket ebből az országból.

Arányos vagy aránytalan

A reklámadó csak egyike az Orbán-kormány számos különadójának, amelyek főként a külföldi cégeket terhelik - emlékeztet a Bloomberg. A kiskereskedők és a távközlési cégek is szép összegeket fizetnek, nem beszélve a pénzintézetekről, amelyek Európa legnagyobb bankadóját fizetik. Az RTL évente 15 millió euró reklámadó-befizetéssel számol. A 3,4 milliárdos első részlet alapján úgy számolnak, hogy rájuk esik a kormány ebből származó bevételének ötöde.

Eközben a cég csak a reklámpiac 13,5 százalékát birtokolja - nem véletlen, hogy aránytalannak és inkorrektnek tartják az adót. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem válaszolt a hírügynökség megkeresésére, egy korábbi nyilatkozatból kitűnik, hogy az adó progresszív emelkedését - ami az RTL-re teszi a befizetés nagyját - az érintett cégek arányos megterhelésének tarják. A kormány emellett a tehermegosztással érvel a közteher mellett, miközben az RTL Klub 1997-es megalakulása óta évente átlag 6,9 milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe.

A kár megtörtént

Figyelembe véve az ideiglenesen visszavont netadót, a kiskereskedelmi láncok közterheinek jelentős növelését januártól, továbbá a bankokra váró extrakiadásokat a piaci elemzők levonták a maguk következtetését - derül ki Lucas Dos Santos, a londoni Business Monitor International tanácsadó cég elemzőjének szavaiból. Szerinte Orbán folytatja unortodox, a külföldi tulajdonban lévő vállalatokat sújtó, célzott bevételszerző politikáját. A befektetési kilátások szempontjából a károkozás megtörtént.

Kilövik az áruházláncokat

A kormánypárt parlament elé került, illetve kiszivárogtatott törvényjavaslataiból kiderül, hogy olyan terheket raknak a külföldi áruházláncokra, amelyek Magyarország elhagyására késztethetik a cégeket - írja a Népszabadság. Az első csapást az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése jelenti, amely a lap számítása szerint csak elenyésző terhet rakna a CBA-ra, a Coopra és a Reálra, azaz a magyar kézben lévő vállalatokra, míg a külföldi tulajdonban lévő cégeket 30 milliárd forinttal rövidítené meg.

Visszahoznák - más néven - a kiskereskedelmet terhelő különadót, ami a nyereséges cégeket is veszteségessé tenné, ráadásul a két egymást követő üzleti évben veszteséges kiskercégeknek jogutód nélkül meg kellene szűnniük. Végül súlyos csapást mérhet az áruházláncokra, ha - a dohányárukhoz hasonlóan - bevezetik a szeszes italok egy részének koncessziós értékesítését is.