Az Európai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy függesszék fel a hétéves uniós költségvetés Magyarországnak járó részének egyharmadát, mintegy 3000 milliárd forintot. A magyar helyreállítási tervek zöld utat kaphatnak, de a vissza nem térítendő támogatást nagyon szigorú feltételekhez kötik. Habár Magyarország jó irányba mozdult, eddig nem valósított meg minden szükséges lépést az uniós pénzek védelme érdekében. 

Valdis Dombrovskis alelnök, Johannes Hahn költségvetési biztos és Didier Reynders igazszágügyi felelős szerdán, egy brüsszeli sajtótájékoztatón számolt be a jogállamisági fejleményekről. Az Európai Bizottság értékelései nem okoztak hatalmas meglepetést, hiszen a napokban szinte az összes indítvány kiszivárgott valamilyen formában. Európa ugyanakkor a következő hetekben nyomást helyezhet az Orbán-kormányra, hogy enyhítse álláspontjait bizonyos ügyekben. 

Egyik pénzcsap megnyílik, másik zárul

A Bizottság szerdán két, Magyarországot érintő kulcskérdésben tett bejelentést: egyrészt az uniós pénzek védelmével és a jogállamsági normákkal kapcsolatos kondicionalitási eljárásról, másrészt pedig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) sorsáról. 

A helyreállítási alap mintegy 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támagátást jelent Magyarországnak, és a koronavírus-járvány utáni gazdasági károk enyhítésére szolgál. A tagállamok döntő többsége már tavaly óta hozzáfér a segélycsomaghoz, a magyar kormánynak viszont egészen mostanáig nem sikerült megállapodnia. Ez azért jelentett veszélyt, mert ha idén nem születik megegyezés a brüsszeli testülettel, a keret 70 százalékát végleg elbukja Magyarország. 

Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is javaslatot tett arra, hogy függesszék fel a 2021-2027-es időszak hétéves uniós költségvetéséből Magyarországnak járó 7,5 milliárd eurót (nagyjából 3000 milliárd forintot). Ez három operatív program 65 százalékát, valamint a felzárkóztatási pénzek összesen egyharmadát érinti.

A források befagyasztására azért kerülhet sor, mert a kormánynak nem sikerült maradéktalanul megfelelnie az elvárásoknak, és eloszlatni a Bizottság jogállamisági aggályait. A testület több ponton nem elégedett a magyar korrupcióellenes intézkedésekkel. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter már kedden arról beszélt, hogy a pénzek egy részét ideiglenesen elbukhatja az Orbán-kormány. 

A Bizottság javaslata hidegzuhany volt számunkra, mert semmi más jel nem utalt arra, hogy bizalmi probléma lenne.

  – közölte a tárcavezető a Politicoval. 

A végső döntés még hátravan

Egy ideig látszólag úgy tűnt, minden sínen van: a kormány az elmúlt két hónapban 17 vállalást tett, melyek megvalósítása érdekében november végéig több jogszabályt is elfogadtattak a parlamenttel. A lépésekkel azonban csak részben elégedett Brüsszel: Johannes Hahn költségvetési biztos a szerdán tartott bejelentésen arról beszélt, hogy a magyar kormány intézkedései nem elegendőek ahhoz, hogy a szeptemberi befagyasztási javaslatot módosítsák vagy visszavonják.

A biztos szerint gyengeségek és kockázatok maradtak a legfontosabb intézkedéseknél, például az Integritás Hatóság jogköreinél vagy a vagyonbevallásoknál.

Délután a Bizottság értékelésére reagálva Kormányinfóra is sor került, melyen a területfejlesztési miniszter felsorolta, milyen feltételeket kell még teljesíteni a visszatartott kohéziós forrásokért. A kormánynak márciusig muszáj lesz működésbe állítania a Korrupcióellenes Munkacsoportot, de változtatnia kell a antikorrupciós stratégiáján, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét is biztosítania kell.

Jelenleg mindkét forrás tényleges hozzáférését  27, úgynevezett „szupermérföldkőhöz” kötné az EU, de a végleges döntést majd a tagállami pénzügyminiszterek tanácsának kell meghoznia. A Tanács szavazásán dől majd el a helyreállítási terv sorsa, valamint hogy befagyasztják-e a felzárkóztatási pénzek egy részét. A testületnek kell jóváhagynia vagy elvetnie a javaslatot, de módosításokat is kérhet a végleges döntés előtt.

December 19-ig le kel zárni a jogállamisági eljárást, az érvényes határozathoz az EU-s országok minősített többségére van szükség: ehhez a tagállamok 55 százalékának, vagyis legalább 15 országnak a hozzájárulása kell. További kitétel, hogy a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviseljék – foglalta össze az Eurologus.

Próbára tehetik az Orbán-kormány vétójátékát

Jó pár tagállam még nem döntött arról, hogy támogassa-e az ideiglenes pénzmegvonást Magyarország esetében, ezzel kapcsolatban szerdán Navracsics sem akart jóslásokba bocsátkozni. A Bloomberg információi szerint viszont más is meghúzódik a háttérben, ami ráadásul befolyásolhatja a végkifejletet: december 6-án lesz szavazás a globális minimumadóról és az Ukrajna támogatására szánt 18 milliárd eurós hitelről. Ez a két ügy kiemelten fontos az EU-nak és a többi tagországnak, de a javaslatok véghezvitelét folyamatosan blokkolja a magyar kormány. Európa viszont most nyomást helyezhet az Orbán-kormányra, hogy enyhítse álláspontját, és adjon zöld utat a két ügynek. 

A jelek szerint csak akkor kerülhet sor a helyreállítási terv jóváhagyására és a forrásfelfüggesztés elkerülésére, ha a kormány feladja vétóját az Ukrajna támogatását szolgáló közös hitelfelvétel, valamint a globális minimumadó terén.

Erre utal a Politico értesülése is, amely szerint a cseh soros EU-elnökség sarokba szoríthatja a kormányt: a pénzügyminiszteri Tanács decemberi ülésén megfordíthatják a szavazások sorrendjét, azokat a napirendi ügyeket téve előbbre, amelyeket eddig blokkolt Magyarország. A lapnak ezt a következőképpen írta le az egyik brüsszeli diplomata:

Az édességet a végére tartogasd.

 

Az Ukrajna elleni háború kezdete óta Orbán Viktor többször is próbára tette az EU türelmét: követelte az Oroszországgal szembeni elleni visszavonását, kivételt kért Magyarország számára az olajembargó alól, blokkolta a globális társasági adóról szóló megállapodást, és húzta az időt Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmével kapcsolatban – foglalta össze a Bloomberg szerdai kommentárjában. 

Remélik, hogy jövőre megérkeznek a pénzek

A magyar kormány viszont továbbra is optimista: Navracsics keddi nyilatkozata szerint arra számítanak, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) december 12-én a magyar helyreállítási terv jóváhagyása mellett fog dönteni. 

De arra is felhívta a figyelmet, hogy a hangsúly most az EU-s pénzek lehetséges felfüggesztésén van.

Itt abban bízik a kormány, hogy jövőre az összes befagyasztott uniós forrás rendelkezésre áll majd, a szerdai Kormányinfón is ezt hangoztatták a miniszterek. Navracsics szerint az sem zárható ki, hogy az utolsó pillanatban politikai megegyezés születik Brüsszellel a 7,5 milliárd euró felfüggesztésének elkerüléséről.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök a napokban közölte, hogy nem utazik Budapestre bejelenteni a magyar helyreállítási terv elfogadását. Ez a döntés már azért is szokatlan, mert eddig az összes többi tagállamba ellátogatott, Magyarországot csak írásban kapott értesítést a döntésről.