A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az OTP Bankcsoport második negyedéves eredménye a várakozásoknál jobb lett, annak ellenére, hogy a működés több fontos szegmensében − így például a rossz minőségű hitelek fedezésére szolgáló céltartalékképzésben vagy a leányvállalati profit soron − egyértelműen romlott a környezet. Hogyan sikerült akkor mégis túlszárnyalni az elemzői várakozásokat? − teszik fel sokan a kérdést, amire néhány elemző szerint magyarázatul szolgálhat az önkormányzati adósság konszolidációjának ha nem is nagy, de mégis érezhető eredményhatása. Ami a következő negyedévek eredménykilátását illeti, a legfontosabb kérdés, hogy milyen mértékben érinti a bankot a devizahitelesek kimentésére szolgáló körvonalazódó program, amiről ma folytatódtak a tárgyalások a Bankszövetség és a kormány között.

Kapcsolódó

Ha a csoportszintű eredményt nézzük, akkor az önkormányzati adósságkonszolidációnak nem volt markáns hatása − mondja Sándor Dávid, a KBC Securities szenior elemzője −, igaz − teszi hozzá −, a céltartalékolás növekedéséhez elsősorban az orosz és az ukrán leányvállalatok járultak hozzá. Ami a magyar működést illeti, ott a leánybanki folyamatokkal ellentétes irányt látunk, de ebben az adósságátvételnek azért nem volt komoly szerepe Sándor szerint, mert minőségüket tekintve ezek jobbak (kisebb a bedőlt hitelek aránya), mint ami a lakossági hitelportfólióban van, ezért a banknak eleve nem kellett komolyan tartalékképzéssel lefedeznie ezeket. Ami a devizahiteleseket mentő programot illeti, még nehéz megbecsülni annak hatását az egyes bankokra − mondják az Equilor Befektetési Zrt. elemzői, akik úgy kalkulálnak, hogy nagyjából évi 10 milliárd forint vesztesége lehet ebből az OTP-nek, tíz éven át. Ez részvényenként évi 36 forintos profitkiesést jelentene az elkövetkező tíz évre. Jóval kisebb csapás lenne ez az OTP szempontjából, mint amit a legrosszabb szcenárió jelentene. Ennek ellenére a bizonytalanság továbbra is nyomás alatt tarthatja a bank árfolyamát az Equilor szerint.

Nem látni a részleteket

Továbbra sem igazán látni részleteket a devizahiteleseket mentő programról, ezért egyelőre csak találgatni lehet annak eredményhatását az OTP-re − ért egyet Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház Zrt. szakértője. Szerinte az látszik a mostani fejlemények alapján, hogy közepes méretű csomagban fog megállapodni a bankszektorral a kormány, ami összességében 400-500 milliárd forint veszteséget jelenthet a bankoknak. Ez ugyanakkor − teszi hozzá Réczey − az egész átlagos hátralévő futamidőre lesz leosztva, vagyis éves szinten legfeljebb 50 milliárd forint veszteséggel kell majd kalkulálni, ezen belül pedig valószínűleg az OTP-t ennek 20 százaléka érintheti. Réczey szerint az pozitív, hogy kompromisszumra törekszenek a felek, ennek is lesz köszönhető, hogy a korábban vártnál kisebb lesz a csomag mérete, ugyanakkor nagyon sok múlik még a részleteken, ami a tárgyalások során kialakuló erőviszonyokon múlik leginkább.

A Nomura egyik friss elemzése is az erőpozíciókat veszi számba, a londoni befektetési ház megállapítása szerint a hazai bankokat egyértelműen sarokba szorította a kormány, ezért lényegében nem lehet kompromisszumról beszélni. Réczey ehhez képest úgy fogalmaz, hogy az arányok kialakítására fontos figyelni, például hogy a devizahiteleket forintosítják-e vagy egy árfolyamgátszerű rögzítés várható, illetve hogy a kamatok mellett a tőkerészen keletkezett veszteségeket kinek kell majd leírnia. A Buda-Cash elemzője azt mondja, hogy az általuk számolt forgatókönyv nem fogja az OTP üzleti terveit érdemben fenyegetni, így például emiatt az akvizíció sem marad el. Legalábbis a bank likviditási helyzete miatt biztosan nem, inkább az lesz a kérdés, hogy az ismert hazai gazdaságpolitikai kockázatok mellett érdemes-e itthon befektetni a pénzt. Egyébként − teszi hozzá az elemző − a magyar piacon még az OTP tudja a leginkább elviselni a mentő csomagot, vagyis relatíve még erősödhet is hazai pozíciója.

Kockázatok is körvonalazódnak

Réczey szerint ugyanakkor az OTP várhatóan nem a hazai piacon, hanem Horvátországban fog alaposabban körülnézni. Már csak azért is, mert a Buda-Cash értékelése szerint a gyorsjelentés a vártnál jobb főszám ellenére nem mutat pozitív képet a gazdálkodásról, főleg azért, mert jelentősen gyorsult a problémás hitelek képződése és ezzel megtört a kockázati költségek mérséklődő trendje. Úgy tűnik, hogy az orosz és ukrán hitelexpanzió fokozódó nyomást gyakorol a portfólióminőségre és a kockázati költségekre, ami ronthatja az eredménykilátásokat − bár egyelőre nehéz megmondani, hogy ez tartós vagy átmeneti jelenség.

A magyar alaptevékenységeknél látható jelentős jutalék- és egyéb bevételnövekedés az OTP erős alkalmazkodóképességét jelzi a hazai piacon. Lényegében ennek és az alacsonyabb adótehernek volt köszönhető a vártnál magasabb nettó profit, illetve több egyszeri tétel is közrejátszott.

Mindezek alapján Réczey Zoltán úgy gondolja, hogy a mostani eredményszint nem tartható fenn, ugyanakkor olyan kockázatok körvonalazódnak, amelyek − ha tartósan fennmaradnak − jelentősen veszélyeztethetik a hosszabb távú eredménykilátásokat.

A devizahiteles-mentő csomag várható hatásaival egyelőre nem számolva a Buda-Cash előrejelzése az idei évre 132 milliárd forint adózott profit, míg 2014-re a növekvő kockázatok miatt a korábbi 175 milliárd forintos prognózist 160 milliárdra csökkentették. A magyar nagybank egyébként nem számít drágának, Réczey szerint régiós összevetésben a diszkont nagyságrendileg 40-50 százalék, ami történelmi visszatekintésben is magas, ez azonban most jelentős részben indokolható a megnövekedett kockázatokkal.