A miniszterelnök a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökének levelére - amelyben a HÖOK elnöke meghívta a BME szerdai rendezvényére a miniszterelnököt - válaszolva kijelentette: "Úgy érzem, döntéseinkkel semmilyen meglepetést sem okoztunk." Orbán ezt azzal indokolta a HÖOK elnökének, hogy a felsőoktatási törvényről szóló megbeszélésükön részletekbe menően bemutatta a felsőoktatás több lépcsőben történő átalakításának tervét, és a rektori konferencia is megtisztelte a kormányt azzal, hogy a felsőoktatás átalakításáról érdemi egyeztetésekbe bocsátkozott.

Szabó Gábor, az SZTE rektora szavaiból azonban nem ez a kép rajzolódik ki. A professzor a Szegedma.hu-nak nyilatkozva elmondta: a felsőoktatás egy részének a véleményét elég tömören összefoglalta a rektori konferencia múlt héten kiadott nyilatkozata. Ebben a Magyar Rektori Konferencia (MRK) a december 6-án bejelentett kormányintézkedésekkel kapcsolatabn közölte: a bejelentett magyar felsőoktatást alapjaiban érintő kormányhatározatokkal nem ért egyet és az előzetes szakmai egyeztetés nélkül hozott intézkedéseket elutasítja.

Kapcsolódó

Az MRK ezért utasítja el a kormány december 6-i bejelentéseit:

  • A fiatalok és az intézmények számára már a közeljövőt is kiszámíthatatlanná teszik.
  • Az elsősorban fiskális szempontoknak alárendelt elképzelések a korábban közösen elfogadott alapelvekkel is ellentétesek. Nem szolgálják a felsőoktatás minőségi javítását, a munkaerőpiac által preferált szakterületek támogatását.
  • A családok anyagi teherbíró képességét figyelmen kívül hagyják, ezért szociális igazságtalansághoz és társadalmi szegregációhoz vezetnek. Az idei tapasztalatok szerint az adósságteherrel fenyegető Diákhitel 2 nem tölti be a felsőoktatásban neki szánt szerepet.
  • A továbbtanulni vágyó fiataljaink közül éppen a legtehetségesebbeket késztetik az ország elhagyására.
  • A felsőoktatásból történő forráskivonás a nemzetközi trendekkel ellentétes, nem felel meg a fejlett országok gyakorlatának és a magyar felsőoktatás leszakadásához vezet.
  • A felsőfokú tanulmányok folytatására alkalmas fiatalok tömegei számára válik elérhetetlenné a diploma megszerzése, ez nagymértékben veszélyezteti az értelmiség újratermelődését.

 

A professzor elismerte, hogy az átalakítás tervére vonatkozóan valóban számos korábbi intézkedés már látszott, többek között az is nyilvánvaló volt, hogy a felsőoktatás az ország egészével együtt nehéz gazdasági helyzetbe kerül. Azt viszont vitatta a professzor, hogy a mérték radikalitásával mindenki tisztában lett volna, azzal, hogy egy lépésben próbálják majd megváltoztatni a szerkezetet. Szabó Gábor leszögezte: azt ugyan lehetett tudni, hogy a keretszámokon változtatnak, de korábban arról nem volt szó a múlt heti kormányülésen, hogy egy lépésben ilyen drasztikusan csökkentik a felvételi keretszámot. Sok mindent lehetett előre látni, a folyamatokat érzékelni, de semmilyen előzetes konzultáción nem hangzott el a felsőoktatás ilyen drasztikusan tervezett átalakítása.

"Azt hiszem, hogy ez az a pont, amit én nem tudok elfogadni" - szögezte le a professzor. Nagyon sokféle változást be lehet vezetni, de nem ilyen formában - hangsúlyozta. Hat egyetem rektora 2011-ben kiadott egy nyilatkozatot, melynek egyik pontja épp arról szól, hogy a felsőoktatás átalakításának a tekintetében is egy élő rendszerről van szó, melyben a tervezett átalakítások sebessége korlátozott, nem lehet évente 15-25 százaléknál nagyobb változásokat végrehajtani - tette hozzá.

A professzor szerint az, hogy a diákhitel egy alternatív lehetőség a tanulás finanszírozásához, elfogadható lett volna, de az, hogy ez a hitel maga a megoldás, és teljesen mindegy, hogy valaki államilag finanszírozott helyen tanul vagy diákhitelt vesz föl, az már nem. Szabó Gábor szerint ez egy téves kommunikáció. A diákhitelt ugyanis vissza kell fizetni. Az SZTE rektora azt nem vitatja, hogy a diákhitel előnyös hitel, és azt sem, hogy a tanulásban segítheti a hallgatót, azt viszont már igen, hogy egyenlőségjel tehető az államilag finanszírozott tanulás és a diákhitellel finanszírozott tanulás közé. A psrofesszor szerint ezek azok a dolgok, amelyekről beszélni kellene.

Kényszer hatása alatt nem lehet jó reformokat végrehajtani, nem lehet hatékonyan átalakítani a felsőoktatást. Ezekről a problémákról tárgyalni kell. A professzor mindezek ellenrére optimizmusának is hangot adott, mondván: a helyzet nem reménytelen, de először is stílust kell váltani.

A HÖOK is cáfol

A HÖOK a kormányfő válaszlevelére reagálva kifejtette: nem kaptak előzetes tájékoztatást a kormány keretszám-csökkentéssel kapcsolatos elképzeléseiről, az önköltséges hallgatók ilyen mértékű arányáról, a diákhitel2 ilyen formában és mértékben történő bevezetéséről. Valójában nem történt érdemi egyeztetés a hallgatói szerződést illetően sem: annak bevezetését tényként ismertették, s bár egyet nem értésüket és határozott tiltakozásukat többször, több módon kifejezték, kifogásainkat a törvényhozó egyáltalán nem vette figyelembe - hangsúlyozta a hallgatói érdekképviselet.

Gyors változás kell, mert mindenki eltompul

"Lehet, hogy az átalakítások tempója gyors, de lelassult az ország. A kormány úgy döntött, hogy gyors változásra van szükség, mert különben mindenki eltompul, elfárad - momdta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az InfoRádiónak a hétfői szegedi kormányhivatal elfoglalása után, de még a budapesti tüntetés előtt. Az oktatási államtitkár hangsúlyozta: az emberi természet a változást nehezen tűri, ezért nem meglepő, hogy hevesen reagálnak, de bízik a józan belátásban, hiszen a változások az ország és ezzel együtt a fiatalok jövőjét szolgálja.

Az oktatási államtitkárság a diákok akciója után kiadott közleményében kiemelték: a felsőoktatás megújítása arról szól, hogy hosszú távon jó minőségű, fenntartható rendszer alakuljon ki. Az államtitkárság szerint míg korábban 50 ezer diák tanulhatott ingyen, mostantól akár 100-120 ezer is megteheti ezt. A finanszírozási rendszer átalakításával a kormány nem a felsőoktatási ágazatra fordított összeg csökkentését, hanem a források hatékonyabb, felelősségteljesebb felhasználását akarja elérni - teszik hozzá.