A mostani lépés a rezsiköltségek kisebb részét érinti. Míg a lakosság gáz- és villany kiadásai a rezsiköltség mintegy 50 százalékát tették ki a KSH legutolsó adatai szerint, addig az ivóvíz, a csatorna-díj és a lakossági hulladékszállítás a lakásfenntartási költségeinknek mintegy 13 százalékát jelentik, azaz láthatólag ez már jóval kisebb szeletét érinti a háztartások kiadásainak - írta közleményében a Policy Agenda (PA).

Egy ember átlagosan 3200-3300 forintot fizet havonta víz-, csatorna- és hulladékszállítási díjként. Amennyiben megvalósul a 10 százalékos csökkentés, akkor ez 320-330 forint megtakarítást jelent egy embernek havi szinten.

Kapcsolódó

Makrogazdasági szempontból is minimális a lépés hatása, hiszen biztosan nem gyakorol olyan hatást az inflációra, mint a korábbi gáz- és villanyárcsökkentés. Az inflációs kosáron belül a legfrissebb adatok szerint a fogyasztói kosárnak 2,4 százalékát teszik ki ezen költségek, míg a korábban már említett gáz- és villanyköltségek esetében ez 7,9 százalék.

Mennyivel fizetünk többet, mint korábban?

Érdemes azt is megnézni, hogy miképpen változott ezeknek a közüzemi szolgáltatásoknak a díja - hívta fel a figyelmet a PA. A KSH adatai szerint 2003 óta évente átlagosan 7,7 százalékkal emelkedett a víz, 10,1 százalékkal a szennyvízelvezetés, míg 11,6 százalékkal a hulladékszállítás költsége. Ugyanakkor az elmúlt öt évben ez a folyamat lassult, bár még mindig az infláció feletti mértékben következett be a szolgáltatási díjak drágulása.

Miután az ivóvíz, a szennyvízelveszetés és a hulladékszállítás még nem hatósági áras, ezért településenként jelentős különbségek vannak a téren, hogy ki mennyiért jut hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz. Ezért is nehéz megmondani, hogy valójában mit jelent a most tervezett rezsicsökkentés. Annak érdekében, hogy objektíven vizsgálják a kérdést, a kutatóintézet megnézte a főváros és az 5 legnagyobb megyei jogú város adatait. Összehasonlították, hogy 2010-2013 között hogyan változott az ivóvíz és a csatornahasználati díj köbméterenkénti ára, valamint egy 120 literes kuka elszállításának egyszeri díját - részletezte a PA.

Folyamatosan nőttek a díjak

Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgálatukban érintett 2,55 millió lakó körében 2011-ben a Széll Kálmán Terv kapcsán bejelentett rezsi-stop ellenére mindegyik településen nőttek az árak. Ez a három év alatt átlagosan körülbelül 8 százalékos vízdíj, 20 százalékos szennyvízelvezetési díj, míg 13 százalékos hulladékszállítási díjnövekedést jelentett.

Amennyiben időben előre tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a július 1-jétől életbe lépő csökkentés hatására az ivóvíz esetében sikerül a 2010 előtti árak alá vinni a díj mértékét, míg ezt sem a csatornahasználati díj, sem a hulladékszállítás esetében nem sikerül megvalósítani. Azaz, ha leegyszerűsítjük a helyzetet, akkor a mostani lépés összhatást tekintve arra sem elegendő, hogy a kormány hivatalba lépése óta bekövetkezett árváltozást kompenzálni legyen képes.

Településenként nézve ez azt jelenti, hogy számításaik szerint Pécsen mindhárom szolgáltatási díj esetében felette maradnak a csökkentés utáni árak a 2010-es mértéknek. Míg Miskolcon és Győrben elvileg az ivóvíz mellett a szennyvízelvezetési díj is alatta lesz a három évvel ezelőtti árnak. A fővárosi adatokat tekintve, az látszik, hogy az ivóvíz és a szennyvízelvezetés költsége együttesen a rezsicsökkentés után még mindig 4 százalékkal magasabb, mint a kormányzati ciklus elején.

Kommunikációs értéke van leginkább a 2. rezsicsökkentésnek

A számok alapján azt látjuk, hogy a rezsicsökkentés első ütemében - azaz a gáz, a villamos-energia esetében - a három évvel ezelőtti szint alá sikerült csökkenteni az árakat, addig a tervezett újabb változások átlagosan nem hozzák vissza még a 2010-es árszintet sem. Ezért a PA véleménye szerint a rezsiköltség csökkentés második üteme már sokkal ellentmondásosabb politikai értelemben, mint az első ütem volt, és a társadalmi hatása is kisebb mértékű, de a kommunikációs értéke valóban nagyon jelentős.