Az idei költségvetést 100 milliárd forintos általános tartalékkal és 30 milliárdos Országvédelmi Alappal fogadtatta el az kormány a parlamenttel. Az általános tartalék (rendkívüli kormányzati intézkedések) elvileg az előre nem látható költségvetési kiadásokra fedezésére szolgál, ám az idén annyi előre nem látható kiadás lett, hogy mostanra alig 4-5 milliárd forint maradt a tartalékban. A kormányzati kommunikáció által gyártott legenda szerint a sok pénzt migránsok/menekültek vitték el a tartalékból - valójában a határ menti drótkerítés építése és a rendészeti kiadások a 95 milliárd forintos költésből 29 milliárd forintot magyaráznak.

Ennek ellenére a menekültválságra hivatkozva emelik meg az idei tartalékot: már a parlament előtt fekszik a költségvetési törvény azon módosítása, amely a költségvetési tartalékot száz milliárd forintról 160 milliárd forintra emeli. A hatvan milliárdos emelésből 30 milliárd forintot a menekültáradattal kapcsolatos kiadásokkal magyaráztak, a maradék 30 milliárdot meg az előre nem látható kiadásokra fordíthat a kormány. Az idei költségvetési hiány nem növekszik, ugyanis a 60 milliárdos többletkiadást bőven ellentételezik a vártnál magasabb áfa- és jövedéki adóbevételek (a módosításban a két adó előirányzatát is 60 milliárddal megemelik), így hozzák ki nullszaldósra a javaslatot.

A kormány azonban nem tudta kivárni, míg a parlament megszavazza az újabb 60 milliárd forintos költőpénzt a legutóbbi ülésén, az Országvédelmi Alap jelentős részét is szétosztogatta. Az alap eredetileg makrogazdasági kockázatok fedezésre szolgált, a korábbi években még száz milliárd forintot is beterveztek ezen a soron a költségvetésbe, az alap sorsa pedig általában a hiánycsökkentés lett.

Az idén viszont már csak 30 milliárd forint került az Országvédelmi Alapba, ami a makrokockázatok oldaláról nézve aprópénz, hisz a GDP 0,1 százaléka, ráadásul az idei költségvetési kockázatok inkább pozitívak, miután a bevételek túlteljesülnek. Így nem teljesen meglepő módon a kormány a 30 milliárdos Országvédelmi Alapot nem a hiány csökkentésre fordítja - holott emellett is bőven szólnak érvek -, hanem a kiadások növelésre.

Jól járt a honvédség és a büntetés-végrehajtás

A Magyar Közlönyben most megjelent határozat szerint a 30 milliárdból 25,8 milliárdot osztottak szét. A kormányzati pénzeső legnagyobb nyertese a Belügyminisztérium, amely összesen 9,7 milliárd forintot kap. A rendőrség ebből 2,8 milliárd forintot, a büntetés-végrehajtás pedig hatmilliárd forintot kap "dologi kiadásokra". A kormányhatározat - szokás szerint - nem nevesíti a pénzek célját.

A kormányhatározat szerint 9,5 milliárd forintot kap a honvédelmi tárca a többletkiadásokra: ennek túlnyomó többsége - 6,6 milliárd forint - közvetlenül a honvédséghez kerül, de 800 millió forintot kap a minisztériumi igazgatás, 320 millió forintot a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és 1,5 milliárd jut a NATO Biztonsági beruházási programjának támogatásra.

Az Országvédelmi Alapból 4,2 milliárd forint jut a Külügyminisztériumnak; a pénz többsége, 2,3 milliárd forint megy a nemzetközi támogatásokra, míg nagykövetségek működési kiadásira plusz 1,7 milliárdot fordíthat a tárca. Jelentősebb, 1,5 milliárd forintos többlettámogatást kapnak a működésükre a Miniszterelnökség alá rendelt kormányhivatalok.

218 milliárdnyi maradványt is elkölthetnek a tárcák

A kormány döntött a tavalyi költségvetési maradványok felhasználásról is: eszerint a 218,8 milliárd forintos maradványból a tárcák 212,2 milliárd forintot felhasználhatnak az eredeti célokra, míg 6,6 milliárd forintot - további intézkedésig - zárolnak. A maradványokat a tárcák a 2014-es költségvetésben meghatározott eredeti célokra használhatják fel - ám azzal, hogy a kormány engedélyezte ezek felhasználást, az idei és esetleg a jövő évi hiányt növeli. Ezzel a kabinet jelentős költségvetési kockázatot vállalt fel, ám vélhetően arra számítanak, hogy az év utolsó hónapjaiban megérkezik Brüsszelből az eddig visszatartott 400-450 milliárd forintnyi uniós támogatás. Ha így lesz, akkor még a 218 milliárdos pluszköltéssel együtt is bőven a hiánycél alatt maradhat a költségvetés.

A legnagyobb, 54 milliárdos maradvány az uniós fejlesztéseknél keletkezett, de 30 milliárd forintot maghaladó maradványa van az Emberi Erőforrás Minisztériumának és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is. Az földművelésügyi tárca 25,4 milliárdos, a Belügyminisztérium pedig 19,3 milliárd forintnyi maradvány felhasználásra kapott engedélyt.